Új helyre költözött az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága

Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002. március 1-jén hozták létre Magyarország tizedik nemzeti parkját, az Őrségi Nemzeti Parkot, amely magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó völgyét és Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 43 927 hektáron 44 település határát öleli fel. Igazgatósága Őriszentpéteren található. Teljes területe az Európai Közösségben védett, Natura 2000-es minősítésű, ebből 3104 hektár fokozottan védett. 2018. júniusában új helyre költözött az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága. Az egykori Őrségi Fogadót is sikerült megmenteni. Impozáns épületet varázsoltak belőle, amely egyebek mellett a Tourinform irodának is helyet ad. Egy nagyszerű épületegyüttessel gazdagodott Őriszentpéter. Lapunknak – bárki is volt a park igazgatója és bármelyik politikai hatalom irányította az országot – folyamatosan jó kapcsolata volt a nemzeti parkkal. 2004 óta általában én tudósítottam a parkban történő eseményekről. nem számoltam meg, de közel van a százhoz azoknak az írásoknak a száma, amelyek a parkhoz kötődnek. A teljesség igénye nélkül néhány érdekesebbet kiválasztottam az elmúlt 17 évből. Az első az új épületegyüttes átadásáról szól, a többiek régebbiek.

Az új helyen

A város központjába költözött a nemzeti park

Rábavidék - 2018. július 13. 12. szám

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság új Látogató- és Fogadóközpontot, valamint hozzá kapcsolódóan információs pontok hálózatát hozta létre a Vas megyei Natura 2000-es területek értékeinek bemutatása érdekében. A projekt célja, hogy a Natura 2000-es területek lakossága, és a területeket látogatók ismereteket kapjanak a Natura 2000-es területek kijelölésének céljáról, természeti értékeiről, kiemelten a jelölés alapjául szolgáló fajokról és élőhelyekről, a megőrzésükhöz szükséges kezelési tevékenységekről és az azok elvégzését támogató pénzügyi eszközök nyújtotta lehetőségekről. A több mint 730 millió forint pályázati támogatásból megvalósult beruházást június végén adták át Őriszentpéteren. Az igazgatóság a beruházás keretében két épületet, egy Natura 2000-es Fogadóépület és egy Látogatóközpont épített Őriszentpéteren. A Látogatóközpont épületében kapott helyet a Vas megyében fekvő Natura 2000-es területek hálózatát áttekintő kiállítás, és ide költözött az igazgatóság adminisztratív központja is. A Fogadóépület földszintjén nemzeti parki ajándékbolt létesült, emeletén pedig az Őrség Natura 2000-es terület természeti értékeit bemutató kiállítást hoztak létre. A kiállítás hazánkban újszerűen, felnagyított makettekre alapozva, az élőlények és a környezet összetett kapcsolatrendszerét fókuszba állítva mutatja be a lakókörnyezet, az erdők, a gyepek és a vizes élőhelyek értékeit. Az új épületegyüttes ünnepélyes átadásán részt vett Dr. Rácz András környezetügyért felelős államtitkár és V. Németh Zsolt, a térség országgyűlési képviselője. Az avató ünnepségen Dr. Markovics Tibor igazgató köszöntötte a meghívott vendégeket. Elmondta, hogy a munkatársaival közösen kitűzött célokat megvalósították. Növelték az igazgatóság vagyonkezelésében lévő területek nagyságát, és nőtt a dolgozók létszáma is. Így vált elengedhetetlenül szükségessé, hogy egy új és kényelmesebb központba költözhessenek. Ez most megvalósult. Az igazgató szimbolikusnak nevezte a beruházást, mivel nem kellett fákat kivágni, és egy kavicsbánya helyén épült új épületből és az egykori Őri Fogadó épületének felújításából valósult meg. Kitűnő helyre, a város központjába kerültek. Szomszédságukban az iskola, a művelődési ház és a református templom van. A régi központjuk most visszakapja eredeti funkcióját, erdei iskolaként és szálláshelyként fog működni. V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő az Őrség szépségeiről, a mesébe illő neveket viselő növényekről beszélt köszöntőjében. Elismerően szólt a nemzeti park munkatársainak tevékenységéről. Elmondta, hogy az értékrendekkel harmonizálva kell ellátni a feladatukat és így őrizni az ezeréves természeti örökséget. Dr. Rácz András a nemzeti park múltját idézte fel. 2002-ben mint a legkisebb nemzeti park alakultak meg, ám mára felzárkóztak a többiek mellé és a hazai természetvédelem emblematikus helyszínévé váltak. Az államtitkár példaértékűnek nevezte az olyan kezdeményezéseket, mint a magyar tarka állatkihelyezési, vagy a muraközi génmegőrzési programjukat. A történelmi egyházak lelkészeinek az áldása és az ünnepélyes szalagátvágás után az államtitkár miniszteri elismerő okleveleket adott át. A meghívott vendégek megismerkedhettek az épületegyüttessel, ahol egyebek mellett Mezőfi Zsuzsanna és Koltai László szobrászművészek és Markovics Ágota festőművész alkotásaiból összeállított kiállítást is meg lehetett tekinteni. Dr. Markovics Tibor igazgató elmondta, hogy az épület a jövőben is helyt fog adni kiállításoknak és konferenciáknak. A látogatóközpontban interaktív módon, felnagyított makettek mutatják be az őrségi Natura 2000-es területek természeti értékeit, élőlényeit és azok kapcsolatát. A projekt keretein belül 14 központi település közösségi, illetve művelődési házában – Integrált Szolgáltató és Közösségi Terek – interaktív információs tornyokat helyeztek el, amelyek a Natura 2000-es területekre vonatkozó konkrét információkkal szolgálnak, különös tekintettel a terület hálózatba való bekerülésének indokául szolgáló élőlényekre és élőhelyekre, valamint a megőrzésük érdekében szükséges kezelési tevékenységekre

Az átadó ünnepség

Ismét önálló az Őrségi Nemzeti Park

Rábavidék - 2008. április 11. 7. szám

Tizenhárom hónapos frigy ért véget április elsején. Szerencsére nem április tréfáról van szó, hanem ez a valóság, ismét önálló az Őrségi Nemzeti Park. Bizonyára sokan emlékeznek még arra, hogy a 2002-es megalakulásakor milyen vegyes érzelmek keringtek az itt élőkben. Nem mindenki lelkesedett akkor, de aztán idővel elfogadták, megszokták, sőt talán még meg is szerették az emberek a parkot. Persze ehhez kellett az is, hogy az ott dolgozók be akartak illeszkedni, részévé akartak válni az őrségiek hétköznapjainak. Ez sikerült is! Jó kapcsolatot építettek ki térség önkormányzataival, intézményeivel, civil szervezeteivel. Közös pályázatoknak köszönhetően fejlődött a térség, és az olyan országos hírű rendezvény, mint a Tökfesztivál, az őrségiek hírnevét öregbítették. Aztán egyszer a hatalmas íróasztal mellett ülő emberek eldöntötték, hogy nem jó ez így, és elvették a park önállóságát, a Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz csatolták az Őrséget. Állítólag hatékonyabb működést és több milliós megtakarítást reméltek az intézkedéstől. Néhány hónapra volt csak szükség ahhoz, hogy kiderüljön, az új összevont park határmezsgyéjére került őrségieknek ez nem jó. Távol kerültek a központtól, a döntéshozóktól Megszűnt a lakosok és az önkormányzatok folyamatos kapcsolattartása, csökkentek a pályázati lehetőségek, és komoly szellemi tőke is kivonásra került a személyi változásokkal. Kiderült aztán az is, hogy a működés sem hatékonyabb, és megtakarítás sincs. A polgári lakosság, a civil szervezetek, az önkormányzatok és a térség polgármestereinek a tiltakozása és lobbizása eredményezte azt, hogy felülvizsgálták a hibás döntést és újból önálló parkja van az Őrségnek. Az igazgatói tisztség betöltésére kiírt pályázatot WWF Magyarország Alapítvány eddigi ügyvezető igazgatója, Márkus Ferenc nyerte a bírálóbizottság egybehangzó döntése alapján. A park területe ugyanaz maradt, mint az összevonás előtt, és az igazgatóság központja Őriszentpéter. Régi lendülettel, de megújult erővel láthatnak hozzá, illetve folytathatják a munkát az Őrségben a park szakemberi. Sok más egyéb mellett egyik kiemelt feladatuk, hogy a Regionális Operatív Program pályázatainak segítségével a Pityerszeri Skanzent kiemelt turisztikai látványossággá tegyék.

Régi igazgatósági épület, ma erdei iskola

Értékkeresők érkeznek az Őrségbe – Elkötelezett természetvédő a nemzeti park élén

Rábavidék - 2008. április 25. 8. szám

Márkus Ferencet, a WWF Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatóját nevezték ki 2008. április 1-jétől az Őrségi Nemzeti Park vezetőjévé. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által még januárban kiírt igazgatói pályázatra öten is jelentkeztek, a bíráló bizottság egyhangúan döntött Márkus Ferenc mellett. Az új igazgató elkötelezett természetvédő és azok közé tartozik, akik annak idején nem értettek egyet a park önállóságának a megszüntetésével. – Magyarországon tíz nemzeti parkot hoztak létre, melyeknek nagy szerepük van abban, hogy az erodálódott természeti környezetben mentsvárakat őrizzenek meg. A tíz park területén van természeti értékeink nagy része. Egy nemzeti park akkor tud jól működni, ha saját arculata, szellemisége van, ehhez viszont itt kell élni, együtt kell gondolkodni az itteniekkel. A természetvédelemben nem hátrafelé. hanem előre kell menni – vallja az igazgató, aki okleveles agrármérnök és természetvédelmi ökológus. Márkus Ferenc mögött több évtizedes természetvédelmi munka és vezetői tapasztalat áll. Az 1970-es évektől kezdve foglalkozik környezetünk megóvásával, 1984-től hivatásos természetvédő. Alapító igazgatója volt a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak, majd a WWF Magyarország Alapítvány vezetőjeként a nemzetközi környezetvédelem területén dolgozott. Véleménye szerint a környezet pusztulása, a gazdasági élet hatásai, a klíma változás óriási kihívása azt üzenik, hogy többet kell foglalkozni a természet védelmével. Ez nem csak a szakemberek feladata, ebben részt kell vennie mindenkinek. Az igazgató szerint a természetvédelem helyzete az Őrségben most egy kicsit felkavarodott, nehéz helyzetbe került, de az újbóli önállósággal megkapták a lehetőséget, hogy új lendülettel lássanak munkához. Mivel ő egy feladatot kereső és csapatban gondolkodó vezető, munkatársaival együtt igyekszik megfelelni az elvárásoknak. – Az Őrségben már a hetvenes években, az elsők között szerettek volna nemzeti parkot létrehozni, mert felismerték, hogy milyen egyedülálló formában van itt jelen a táj és az ember harmóniája. Itt ember léptékűek a viszonyok és nagyon gazdag a növény-és állatvilág. A nemzeti park feladata, hogy ezeket az értékeket összességében megóvja, a tájat ne engedje szétdarabolni. Fontos tényező, hogy a természetvédelem és az idegenforgalom mennyire tud együttműködni. A kultúrtörténeti és néprajzi értékek egyvelegének nagy száma, az erdők, a rétek, a vizek aránya lehet a záloga a turizmusnak. A térségben szelíd, irányított turizmusra és az ökoturizmusra van lehetőség, mert ide lelassulni, pihenni, kicserélődni jönnek az emberek. Értékkeresők érkeznek az Őrségbe, jó ízekre, házias ételekre, nyugalomra vágynak amellett, hogy megtekintik az itteni látnivalókat és mézet, gombát, és tökmagolajat visznek haza – mondta az újonnan kinevezett igazgató. Márkus Ferenc a megbízását hat évre kapta. Azt szeretné egyebek közt elérni ez idő alatt, hogy az Őrség és a Vendvidék értéke közgazdaságilag, társadalmilag és ökológiailag magasabb legyen. Az újbóli önállósággal erre lehetőséget kapott a park, és munkatársaival ennek megvalósításán dolgoznak. Márkus Ferenc az elődeihez hasonlóan jó munkakapcsolat kiépítésére törekszik a helybéliekkel. Kinevezése után első útja Őriszentpéter polgármesteréhez vezetett, de az idő multával minden érdekelttel felveszi a kapcsolatot. – A természetvédelemben fontos az emberek és a gazdaság szereplőinek bevonása, különben csak látszatintézkedések, vagy fenntarthatatlan megoldások születnek – vallja Márkus Ferenc, aki saját tudásával kiegészítve kívánja elődei munkáját folytatni.

A park megérdemli az önállóságot – A környezetvédelmi miniszter Őriszentpéteren

Rábavidék - 2008. május 9. 9.szám

Fodor Gábor környezetvédelmi-és vízügyi miniszter április 21-én Őriszentpéteren jelképesen is visszaállította az Őrségi Nemzeti Park önállóságát. A rendezvényen, amelyen miniszterségének az eredményeit is értékelte, részt vettek a nemzeti park munkatársai, a térség polgármesterei, kistérségi vezetők és természetvédelmi aktivisták. Fodor Gábor mondandóját azzal kezdte, hogy az Őrségi Nemzeti Park körül az elmúlt időszakban viharok voltak, elsősorban azért, mert egy 2006-ban hozott rendeletnek köszönhetően elvesztette önállóságát. Egy évvel ezelőtti hivatalba lépésekor a miniszter szembesült ezzel a helyzettel, hogy mind a Magyar Tudományos Akadémia, mind a régió képviselői, a térség polgármesterei, civil szervezetek, természetvédők és az itt élők azon az állásponton voltak, hogy ez indokolatlan és elhibázott intézkedés volt, és ezt meg kell változtatni. Fodor Gábor elköteleződött emellett és a kezdetektől fogva szorgalmazta a park önállóságának a visszaállítását. – Ennek érdekében sok csatát kellett megvívni – mondta a miniszter – de most mindnyájan büszkék lehetünk erre a teljesítményre, és nyugodtan ünnepelhetünk, hogy az Őrségi Nemzeti Park újjászületvén újra önálló lett. A cél továbbra is az, hogy a park sikeresen be tudja tölteni az élőhely-megőrzésben, a rehabilitációban, a tájgazdálkodásban, a szemléletformálásban és a környezeti nevelésben a neki szánt szerepet. Egy sikeres nemzetei park az egész térség gazdasági és szellemi motorja lehet. Fellendíti a turizmust, a tájgazdálkodást, segíti a környezeti nevelést és a lakosság környezettudatosságának erősítését. A visszanyert önállóság elő fogja segíteni az Őrség kultúrtörténeti és ökoturisztikai értékeinek megőrzését és fejlesztését – jelentette ki Fodor Gábor. A miniszter a folytatásban arról beszélt, hogy az Őrség nemcsak hazánk, hanem Európa számára is fontos térség, hiszen nemrégiben nyerte el a „kiváló európai desztináció” díjat, amellyel bekerült a kontinens tíz legvonzóbb turisztikai célpontja közé. Ez óriási kitüntetés az ország, hatalmas elismerés az Őrség számára, amely ugyancsak a park önállóságát indokolja. Az új igazgatóról elmondta, hogy az okleveles agrármérnök és természetvédelmi ökológus személyében olyan kiváló szakember került a park élére, aki mögött több évtizedes természetvédelmi munka és vezetői tapasztalat áll. Miniszteri tevékenységének értékelésekor kiemelte, hogy legnagyobb eredményének azt tartja, hogy a környezetvédelmet sikerült a politika egyik központi kérdésévé emelni. a sikert az is mutatja, hogy az idei költségvetés nyertese a zöldtárca lett, hiszen jelentős többletforrásra számíthat, mint korábban. – Több régóta húzódó ügy végére is sikerült pontot tenni – emlékeztett a jelenlévőket Fodor Gábor – gondoljunk csak itt a Rába habzására, vagy az illegálisan behozott német szemét kérdésére. Ugyancsak ide tartozik a Heiliegenkreuzba, Szentgotthárd közvetlen közelébe tervezett hulladékégető építésének kérdése, amely elleni küzdelemben az Őrségi Nemzeti Parknak – amely már ügyfélként bekapcsolódott az eljárásba - kulcsszerepe lehet. A zöldbűnözés visszaszorítása érdekében 2010-igközel 450 fővel nő a zöldhatóságok létszáma, ebből az idén 227 új munkatárs lép szolgálatba. a nemzeti parkok őrszolgálatát40 százalékkal, 80 fővel erősítik meg. A folytatásban a park újonnan kinevezett igazgatója, Márkus Ferenc arról beszélt, hogy a legfiatalabb, de nem a legkisebb nemzeti parkban dolgozók célja, hogy egy olyan intézményt hozzanak létre, amelyben az itt élők, az idelátogatók és a természet harmóniában vannak. A cél az, hogy a természetvédelemből ne csak a szakemberek vegyék ki a részüket, hanem a civilek is váljanak természetvédőké. befejezésül az igazgató Fodor Gábor miniszternek is elmondta, hogy igazi zöld áprilisuk van: „zöld, mert április 1-én visszanyerte önállóságát az Őrségi Nemzeti Park, zöld, mert április 6-án Szentgotthárdon az emberek népszavazáson elutasították a környezetszennyező beruházás építését, és zöld a határ az Őrségben és a Vendvidéken”.

Természetvédelemről az Őrségben

Rábavidék - 2008. november 21. 20.szám

Ünnepi nemzeti parki ülést tartottak Őriszentpéteren az Őrségi Nemzetei Park Igazgatóságán abból az alkalomból, hogy harminc éves múltra tekint vissza természetvédelmi tevékenység az Őrségben. Elsőként Rakonczay Zoltán, volt miniszterhelyettes, a Magyar Természetvédelmi hivatal vezetője tartott előadást a nemzeti park létrehozásának eredményeiről. Magyarországon majdnem egymillió hektár kerület védelem alá. Már a hetvenes években felmerült az őrségi nemzeti park kialakításának a gondolata, ám az akkori politikai vezetés, nem tudni miért, nem járult hozzá. Kompromisszumos megoldásként 1978-ban a térség tájvédelmi körzet lett, ezért innen számolhatjuk a harminc éves természetvédelmi jubileumot – tudtuk meg Rakonczay Zoltántól. Az egykori miniszterhelyettes arról is beszélt, hogy abban az időben hamis információkkal bombázták a helyieket a nemzeti park kialakítása ellen. – A nemzeti park akkor működik jól, ha nem irodaként üzemel, hanem olyan szellemi központ, amely a természetvédelmet szolgálja – összegezte végül mondanivalóját az előadó. A folytatásban dr. Pócs Zoltán akadémikus, a Nemzeti Park Tanácsának elnöke „Természeti és társadalmi viszonyok a XX. század közepén az Őrségben és a Vendvidéken” címmel tartott előadást. Az akadémikus mindjárt az elején kiemelte, hogy pont ez a régió a példa arra, hogy a természeti és társadalmi viszonyok egymás függvényei. A kisparaszti természetközeli gazdálkodásnak köszönhető, hogy az Őrség és a Vendvidék megőrizték természeti értékeiket. Az erdők gondozása, a legelők kaszálása, vagy a régi bakhátas földművelés mind-mind példa erre. Az akadémikus előadásában több javaslattal is élt a nemzeti park felé. Javasolta, hogy a már meglévő tanösvények mellett kellene egyet építeni a Fekete-tóhoz, hogy az ottani őrserdőt is megismerhessék az emberek. Szóba került még az őshonos, mára azonban már elfelejtett növény a hajdina termesztésének a lehetősége is. – A nemzeti parkok nem önmagukban, hanem az ott élő emberekkel együtt léteznek csak – hívta fel figyelmét mindenkinek mondanivalója végén dr. Pócs Zoltán. Őriszentpéter egykori tanácselnöke Prém Jenő ez után arról beszélt, hogy annak idején a tájvédelmi körzetté válás nem okozott gondot a térség két legjelentősebb gazdasági egységénél, az erdészetnél és a termelőszövetkezetnél. Visszaemlékezésében fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a tájvédelmi körzetben hatályos építési előírások miatt, valamint a szeres településszerkezet megóvása érdekében az akkori tanács vissza nem térítendő támogatást nyújtott az építkezőknek. Ezt tetőfedésre és a kerítések építésére vehették igénybe az építkezők. A tájvédelmi körzetből a nemzeti parkká válásig tartó folyamat azonban nem volt zökkenőmentes – emlékezett vissza az egykori tanácselnök. Főleg azokkal a rémhírterjesztés gyűlt meg a bajuk, akik az Őrség rezervátummá válásával ijesztgettek az itt élőket. Nem jártak azonban sikerrel, és a rendszerváltást követő harmadik kormányzati ciklusban, 2002. március 8-án felavatták a nemzeti parkot. Őr Zoltán a kisváros polgármestere az elmúlt időszakban történtekről szólt. Elmondta, hogy a 2006-os hivatalban lépése óta eltelt két és fél év tele volt eseményekkel. Kezdődött mindjárt azzal, hogy 2007-es év elején az Őrségi Nemzeti Park elvesztette önállóságát. A parkért folytatott lobbizásnak köszönhetően szerencsére a döntéshozók belátták tévedésüket és egy szűk esztendő elteltével azt ismét visszakapta. A nemzeti park társadalmi kapcsolatainak tartalma és minősége van – mondta a polgármester, majd azzal folytatta, hogy a gazdasági szempontokat figyelembe véve jól tetten érhető és megragadható gazdaság élénkítő ereje és szerepvállalása. Az elmúlt időszak sikeres közös pályázatait emelte ki a város elöljárójú, de nem feledkezett meg megemlíteni, hogy a 2007-ben elnyert EDEN-díj elindítója és letéteményese az Őrségi Nemzeti Park volt. Az ünnepi tanácsülés vendégei a továbbiakban Márkus Ferenctől a park igazgatójától a 2009-2013-asévek közötti fejlesztésekről és tervekről hallhattak beszámolót, majd a pályázati lehetőségekről esett szó. Az ünnepség résztvevői a tanácskozás befejezése után a Pityer-szeri műemlékegyütteshez kirándultak.

A Föld napja az Őrségben

Rábavidék - 2010. április 25. 8. szám

A Föld napja a világ környezet- és természetvédő társadalmának a legjelentősebb eseménye. Az 1970. április 22-én, Denis Hayes amerikai egyetemista által elindított mozgalom eredményeképpen milliók emelték fel szavukat, és fejezték ki tenni akarásukat a Föld természeti környezetének védelméért. Magyarországon először 1990. április 22-én emlékezteke meg a Föld napjáról. Az idén a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Föld napi ünnepségét az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságán, Őriszentpéteren tartották meg. Az ünnep alkalmából Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter a magyar természetvédelem legnagyobb kitüntetéseit, Pro Natura díjat, Pro Natura emlékplakettet, illetve miniszteri elismerő okleveleket adományozott azoknak a szakembereknek, akik munkájukkal hozzájárultak a természet megóvásához. A miniszter az ünnepi köszöntőjében kiemelte: a Föld napi ünnepségek legnagyobb értéke, hogy a központi ünnepség mellett számos helyen faültetéssel, szemét szedéssel, patak – és falu takarítással vetélkedőkkel emlékeznek meg és csatlakoznak a mozgalomhoz. AXXI. század legnagyobb kihívása az, hogy hogyan tudjuk bolygónkat megvédeni, élhetőnek megtartani, és úgy továbbadni a következő nemzedék számára. – A természeti meg kell őrizni, de nem elég csak megőrizni, tovább is kell fejleszteni azokat – folytatta mondandóját a miniszter, majd arról beszélt, hogy nagy eredmény, hogy 2003. óta csaknem 30 milliárd forintot tudtak a nemzeti parkok fejlesztésére fordítani. A beruházások eredményeképpen a nemzeti parkok egyre jelentősebb tényezői lesznek a hazai turizmusnak, és ellentétben más területekkel az elmúlt években pozitív fejlődés volt tapasztalható. A miniszter elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank a Föld napja alkalmából úgy döntött, hogy emlékérem-sorozatot ad ki a nemzeti parkokról. Az első érem az Őrségi Nemzeti Parké. – Ha a nemzet bankja az értéket a nemzeti parkokban látja, akkor ezt azértéket a banknak és a parkoknak közösen kell védeni – fejezt be köszöntőjét Szabó Imre miniszter. Sándor György a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója ezután a kibocsátott éremről beszélt: - A Magyar Nemzeti Bank a Föld napján, a magyarországi nemzeti parkok tiszteletére egy emlékérem-sorozat elindításával kíván csatlakozni a környezettudatos gondolkodást és viselkedést központba állító mozgalomhoz – mondta, majd az első három érmet átadta a miniszternek, Márkus Ferencnek az Őrségi Nemzeti Park igazgatójának és Gáti Gábornak, az érmet tervező képzőművésznek. – A jegybank az éremsorozattal kívánja felhívni a figyelmet természeti környezetünk és természeti értékeink védelmének fontosságára. A következő, a 2011-ben kibocsátott érme a Duna-Dráva Nemzeti Parké lesz. A most kibocsátott érme előlapján az Őrségi Nemzeti Park jelképállata a sötétaljú hangyaboglárka lepke található, amely védett és Európában a legnagyobb populációja az Őrségben található. A hátoldalán az őrségi ember és a táj harmóniájának legjobb kifejezője a Pityer-szeri műemlékegyüttes látható Szalafő község csodálatos szeres településéről. A fentiekről már Márkus Ferenc igazgató, a kibocsátott érme tematikus szakértője tájékoztatta azünnepség résztvevőit. A téglalap alakú emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm. 8000 darab verhető belőle, 5000 darab különleges technológiával. A Föld napja lakalmával tartott ünnepség végén került sor a kitüntetések átadására. Örömteli hír a házigazdák, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának kollektívája számára, hogy a kitüntetettek közt volt két kollégájuk is. Dr. Németh Csaba a park igazgató helyettese Pro Natura emlékplakettot kapott a természet védelme érdekében, főként az élőhely rekonstrukciós területen kifejtett tevékenységéért és az EU-s források felhasználása érdekében végzett munkája elismeréseképpen. Horváth Csaba, a park természetvédelmi őrszolgálat vezető-helyettese a Rábagyarmat, valamint a Csörnöc-menti őrkerület, valamint a Felső-Rába völgye tájegységben végzett munkájáért és helytállásáért miniszteri oklevél elismerésben részesült

Elbocsátották a parkigazgatót

Rábavidék - 2010. szeptember 10. 15. szám

Augusztus 10-ével felmentették vezető beosztásából, és két hónap felmentési idővel, október 10-től tisztviselői jogviszonyát is megszüntették Márkus Ferencnek, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága igazgatójának. A felmentést sem szóban, sem írásban nem indokolták. Hasonló sorsra jutott a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója, Sándor István és az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója, Salamon Gábor is. A három elbocsátott igazgató együttesen csaknem nyolcvan évet dolgoztak eddig a természetvédelem területén. Márkus Ferenc 2008. április elejétől igazgatta az önállóságát akkor visszanyerő Őrségi Nemzeti Parkot. Sokat tett azért, hogy az őrségi és a vendvidéki emberek a nemzeti parkban ne az ellenséget, hanem a lehetőséget lássák. Márkus Ferenc működésének két éve alatt elkészítette az ŐNP fejlesztési tervét, a válság ellenére mozgásban tartotta az ökoturizmust és eredményes uniós pályázati szisztémát dolgozott ki. Ennek köszönhetően több millió forint pályázati pénz került a régióba. A volt igazgató egyik élharcosa az osztrák hulladékégető ellen tiltakozó mozgalomnak, ő képviselte eddig -mindenki megelégedésére – az országot a heilingenkreuzi szemétégetővel kapcsolatos eljárásban. Márkus Ferenc elbocsátásával kapcsolatban elsősorban a stílust kifogásolja. Elmondta: megérti, ha a miniszternek más elképzelései vannak és ahhoz más vezetőt keres, ám azt, hogy az elbocsátás és az állásvesztés mellett kinyilvánítják: nincs helyük a természetvédelemben, nem tudja elfogadni. A vezető főtanácsosi besorolással rendelkező szakembernek még beosztotti munkát sem kínáltak fel. A leváltott igazgató egyébként az Őrségben kíván(t) letelepedni. Kerkáskápolnán vásárolt házat magának.

Márkus Ferenc

Új parkigazgató

Rábavidék - 2010. szeptember 24. 16. szám

Ismét dr. Markovics Tibor irányítja az Őrségi Nemzeti Parkot. Augusztus végén hazánk tíz nemzeti parkjának igazgatói közül hármat váltottak le, az Aggteleki, a Hortobágyi és az Őrségi Nemzeti parkét. Az Őrségi Nemzeti Park élére kinevezték az egyetemi oktató dr. Markovics Tibort, aki a parkot a 2002-es alakulásakor már irányította. Később megszüntették az önállóságát az Őrségi Nemzeti Parknak és összevonták a Fertő-Hanságival. A parkigazgató akkor elkerült innen, majd pedig az újjáalakult nemzeti parknak nem ő lett az irányítója, mostanáig. A megalakulásától számított nyolc év alatt az Őrségi Nemzeti Park megélt egy összevonást, egy újjáalakult önállóságot és két igazgató váltást. Szerencsére dr. Markovics Tibor személyében az itteni viszonyokat jól ismerő vezető került vissza a park élére.

Dr. Markovics Tibor

Harmóniában élnek az őrségi tájjal

Rábavidék - 2011. április 1. 6. szám

Sajtótájékoztatóval egybekötött műhely találkozót szerveztek az Őrségi Nemzeti Parkban március közepén. A rendezvény témája a „Harmóniában a tájjal” című, Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében megvalósuló projekt. A műhelytalálkozón az első év élőhely és nappali lepke térképezésének eredményeit mutatták be és vitatták meg. A „Harmóniában a tájjal” projekt 2010-2012 között két magyar és három szlovén partner együttműködésével, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága vezetésével zajlik. A projekt költségvetése 1,3 millió euró, amelynek 85 százalékát az EU Regionális Fejlesztési Alap biztosítja. Legfőbb célja az Őrség, a Gorickó és a Mura Natura 2000 területek fenntartható tájhasználatának elősegítése. Ennek érdekében történik a három terület természeti, társadalmi és gazdasági potenciáljának felmérése. Az eredmények fognak a projekt végén keletkező fenntartható tájhasználati stratégia alapjául szolgálni. A terv célja, hogy irányt mutasson az élőhelyek harmonikus hasznosításához és a természetbarát mezőgazdálkodáshoz. A projekt emellett népszerűsíti még a Natura 2000 területek élőhelyeit, védett fajait és természetkímélő mezőgazdasági módszereit. A fentieket dr. Szentirmai István, a nemzetei park munkatársa mondta a műhelytalálkozó bevezetőjében. A folytatásban az Őrség Natura 2000 területek élőhely és nappali lepkék térképezésének az eddigi eredményeiről hallhattak tájékoztatást a tanácskozás résztvevői. Az élőhely térképezésekről dr. Király Gergely és Mesterházy Attila, míg a lepketérképezésről Sáfián Szabolcs tartottak előadást. A projekt végére az élőhely térképezést mintegy 60 ezer hektáron, míg a lepke térképezést 90 ezer hektáron végzik el a szakemberek. Ennek eredményeképpen olyan információk birtokába fognak jutni, amelyek soha nem látott részletességgel és pontossággal mutatják meg a területek növénytani és állattani értékeit és a bennük rejlő lehetőségeket. A felmérés első ütemében, 2010-ben a területek feléről sikerült begyűjteni az információt. Mindkét térképezési munka eddigi eredményei a szlovén-magyar határmenti régió élővilágának gazdagságát mutatják. Egyedülálló értékes élőhelyek alakultak ki, amelyeken növényi és állati ritkaságok élnek. A fajok azonban sérülékenyek, fennmaradásukra csak a természettel harmonikus, a helyi közösségeknek viszont megélhetést biztosító erőforrás-hasznosítás nyújthat. Az élőhely térképezések szlovéniai eredményeiről Mladen Kotarac számolt be, majd dr. Szentirmai István az eredmények természetvédelmi hasznosításáról szólt.

A magyar tarka napja Őriszentpéteren

Rábavidék - 2012. január 20. 1. szám

Az Őrségi Nemzeti Park állattartó telepének megtekintésével kezdődött a „Magyartarka Információs Nap” elnevezésű esemény Őriszentpéteren. A nemzeti park állatkihelyezésének ünnepélyes indításán és a Nemzeti Parki Termék oklevelek átadásán részt vett Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Illés Zoltán környezetvédelemért felelős és V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár társaságában. A teleplátogatás után Rácz Károly, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének elnöke nyitotta meg a rendezvényt, majd dr. Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatója mondott köszöntőt. – A magyar nemzeti parkok sajátossága, hogy háziállatokat tartanak. Erre azért van szükség, mert az évezredek során kipusztultak azok a nagytestű állatok, amelyek a gyepek fenntartására lennének hivatottak. Hazánkban az Őrségi Nemzeti Park tart egyedül magyar tarkákat, a többi parkban szürkemarhákat nevelnek. Sajnos az őrségi parknak nagyon kevés a saját területe. Az állatállomány csökkenésének eredménye, hogy folyamatosan pusztulnak a gyepek. Ezért a nemzeti park harminchárom magyar tarka szarvasmarhát és két igavonó lovat helyezett ki a gazdákhoz, hogy ösztönözze az állattartást a helybeliek körében – mondta egyebek közt az igazgató rendezvényt megnyitó köszöntőjében. V. Németh Zsolt államtitkár arról beszélt, hogy az elmúlt időszak igazolta: a kormányzati struktúra kialakításakor jó döntés volt az, hogy a környezetvédelem, a természetvédelem az agráriummal együtt egy tárca, a vidékfejlesztési minisztérium alá került. Keresve sem találhattunk volna ennek igazolására jobb példát a mostani rendezvénynél. Az államtitkár mindjárt három dolgot is megemlített a fentiek igazolására. Nemrégiben született meg az a döntés, amelynek értelmében a kormány csaknem félmilliárd forintot szán arra, hogy a természetvédelmi területeket felvásárolja. Kiemelt cél az is, hogy az állattartás aránya az agráriumon belül megemelkedjen, és szorosan ebbe a körbe tartozik a helyi termékek díjazása is. A programban résztvevőknek az erről szóló tanúsítványt Fazekas Sándor miniszter adta át. Gaál András kondorfai, Keserű József kerkáskápolnai és Zajcz Tibor szalafői gazdálkodókhoz kerültek a szarvasmarhák, Rácz Károlyhoz az igavonó muraközi lovak. Ugyancsak a vidékfejlesztési miniszter adta át az elismerő okleveleket azoknak a fazekasoknak, akik eddigi munkájukkal kiérdemelték, hogy portékájukat ezután a „Nemzeti Parki Termék” elnevezéssel árusítsák. Dr. Markovics Tibor igazgató elmondta, hogy a minisztérium által alapított termék védjegyet eddig jobbára élelmiszerek kapták. Az őrségi nemzeti park a helyi fazekasok egyesületével közösen döntött úgy, hogy a tájra jellemző kézműves termékek készítőit jutalmazza ezzel a díjjal. A pályázatra beérkező műveket más vidékeken dolgozó fazekasokból álló szakmai zsűri bírálta el dr. Nagy Zoltánnak, a Vas Megyei Múzeumok igazgatójának vezetésével. Nemzeti Parki Termék oklevelet vehettek át: Kovács Erika, ifj. Albert Attila, ifj. Cseke János, Vörös Ferenc, Vörös Gábor és Zsohár Gyula. A Magyar tarka Információs Nap szakmai fórummal folytatódott, amelyet Fazekas Sándor miniszter nyitott meg, és „A szarvasmarha tenyésztés és a magyar tarka helye és szerepe az agrárpolitikában” címmel tartott vitaindítót. A nap folyamán még bemutatkozott a tenyésztők egyesülete, és megismerhették a resztvevők a tenyésztési eredményeket.

Ünnepeltek az Őrségi Nemzeti Parkban

Rábavidék - 2012. március 30. 5. szám

Március elején ünnepelték Őriszentpéteren az Őrségi Nemzeti Park alapításának tízéves évfordulóját. Az ebből az alkalomból tartott rendezvénysorozat díszvendége Schmitt Pál köztársasági elnök volt. Az államfő, Vas megyei látogatásának egyik állomásaként, több vezető politikus társaságában érkezett a jubileumi eseményre. Az ünnepi rendezvényre érkező vendégeket Markovics Tibor, a park igazgatója köszöntötte, majd bevezetőjében arról szólt, hogy 35 évvel ezelőtt került először szóba egy nemzeti park létesítésének gondolata az Őrségben. Rakonczay Zoltán, a természetvédelemért akkoriban felelős miniszterhelyettes szorgalmazta ezt, ám a helyi párt- és állami vezetők ellenállása meghiúsította. A 90-es években aztán aláírásgyűjtés kezdődött létrehozása érdekében, és ennek eredményeképpen 2002 tavaszán felavatták az Őrségi Nemzeti Parkot. Az egyetlen olyan nemzeti park az őrségi, amelyet nemcsak a központi akarat, hanem helyi támogatás is övezett – mondta az igazgató. – Aki nem hisz a csodákban, az rá sem talál – kezdte ünnepi beszédét V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A csoda pedig maga az Őrség az erdeivel, a virágaival, az állataival és az itt élő emberekkel együtt. Az őrségieknek most már nem a határokat, hanem az itt fellelhető páratlan természeti és kulturális értékeket kell védeniük. Schmitt Pál köztársasági elnök arról szólt, hogy ezen az ünnepen azok az emberek a fontosak, akik tettek és tesznek valamit a természet védelméért. Kiemelte a fiatalok környezettudatos nevelésének fontosságát. – Mindenki fontos, aki tesz valamit a természetvédelemért – mondta az államfő, majd ezt úgy köszönte meg mindenkinek, hogy kezet fogott Rakonczay Zoltánnal, egykori miniszter-helyettessel, a honi természetvédelem kidolgozójával. Kovács Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke elismerő oklevelet, Őr Zoltán, Őriszentpéter polgármestere, az őrségi kistérségi társulás elnöke pedig egy őrségi témájú festményt adott át Markovics Tibor igazgatónak a jubileum alkalmából. Az ünnepség résztvevői ezután megkoszorúzták a nemzeti park kopjafáját, majd a térség ízeivel és termékeivel ismerkedhettek. A jubileum alkalmából tartott konferencián a nemzeti park tíz évét ismerhették meg az érdeklődők.

Legszebb gyümölcsös

Rábavidék - 2012. november 23. 19. szám

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága még korábban pályázatot írt ki „Az őrség legszebb gyümölcsöse 2012-ben” cím elnyerésére. A nemzeti park mozaikos tájszerkezetének eleme a kaszáló gyümölcsös, amely szinte minden portán megtalálható volt. Itt a fákat egymástól távol ültették, hogy az alattuk lévő rétet kaszálni lehessen, annak szénájáét hasznosítsák. Az őrségiek több emberöltőn keresztül ősi gyümölcsfajtákból telepítettek gyümölcsösöket. Ezekben a gyümölcsösökben több száz fajta alma, körte, szilva és cseresznyefajta található. A fákat nem szükséges permetezni, mégis nagyméretűre nőnek, magas kort élnek meg és egészséges gyümölcsöt adnak. A park által kiírt pályázat célja ennek a gazdálkodási formának a megőrzése, illetve újraélesztése. További cél még a nyitott kaszáló gyümölcsösök hálózatának létrehozása, valamint a helyi gyümölcstermékek széles körű megismertetése. Mindazok részt vehettek a pályázaton, akik a nemzeti park területén nagyrészt hagyományos gyümölcsfákból álló kaszáló gyümölcsössel rendelkeznek, ezt természetközeli módon gondozzák és vállalják a gyümölcsöskert/gazdaság bemutatását, valamint lehetőséget biztosítanak a látogatóknak a gyümölcsök, vagy az abból készült termékek megvásárlására. A pályázatokat szeptember közepéig kellett benyújtania a pályázóknak. Az elbíráláskor a gyümölcsös állapotát és a kezelési módját vették figyelembe. Az eredményt még a Tökfesztivál idején hirdették ki: A pályázat győztese Batha Lajos szalafői pályázó lett. Elismerő oklevélben részesültek: Kovács – Mesterházy Viktória Őrimagyarósd, Kiss Izabella Őriszentpéter, Dobai Z, László Szatta, Fölnagy Gyula Kisrákos és Szatta község önkormányzata. A nyertes jutalma egy információs tábla, amely a kaszáló gyümölcsösök élővilágát és értékeit mutatja be, és amelyet elhelyezhet a gyümölcsösében. A tábla bizonyítja, hogy az a gyümölcsös a „Nyitott Kaszáló Gyümölcsösök Hálózatához” tartozik. A győztes portán már ki is helyezték a táblát, az erre járók megtekinthetik a gyümölcsöst.

Lepkekalandok az Őrségben

Rábavidék - 2013. július 12. 13. szám

„Tartalmas napok a természet titkai között” címmel kétnapos rendezvényre invitálja az érdeklődőket az Őrségi Nemzeti Park. „A lepkekalandok a nappali lepkék birodalmában” kezdődnek 2013. július 13.-án szombaton délelőtt és délután, majd az „éjszakai lepkék birodalmában” folytatódnak, este. Előbbiek helyszínei: Őriszentpéter és Kercaszomor, míg utóbbié Szalafő lesznek. A kalandok ideje alatt szakvezetéses lepkésztúrán vehetnek részt az érdeklődők. A lepkevadászat, azaz az Őrségi lepkefutam 8 és 17 óra között zajlik majd. A legtöbb és a legértékesebb lepkék gyűjtői jutalomba részesülnek. Vasárnap, július 14-én folytatódnak a kalandok. A Harmatfű Természetvédelmi Oktatóközpont lesz a fő támaszpontja mindkét nap a rendezvényeknek. Itt lesz megtekinthető a lepkefotó kiállítás is, és itt fog működni természetismereti játszóház is. Az oktatóközpont melletti fogadóban és a szalafői Pajta büfében kedvezményes lepkészmenü várja azokat az éhes lepkevadászokat, akik a kétnapos rendezvényen részt vesznek.

Éjszakai lepkevadászat

Hatékonyabb együttműködés a vidékért

Rábavidék - 2013. szeptember 27. 16. szám

A tizedik alkalommal megrendezésre kerülő Őrségi Nemzetközi Tökfesztivál volt az apropója annak a tanácskozásnak, ahol a meghívott vendégek tájékoztatást kaptak a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) munkájáról és eredményeiről. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságán megtartott rendezvény résztvevőit dr. Markovics Tibor a nemzeti park igazgatója üdvözölte. Az őriszentpéteri eseményen jelen voltak: V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár, a térség országgyűlési képviselője, Tóth Balázs az MNVH Vas megyei referense, a tökfesztivál megrendezésében közreműködő települések polgármesterei, a nemzeti park munkatársai és a sajtó képviselői. Az igazgató köszöntőjében arról szólt, hogy a nemzeti park már tíz évvel ezelőtt is rendezője volt a tökfesztiválnak. Akkor egy szombathelyi magánvállalkozással karöltve indították útjára az eseményt, ma több őrségi település önkormányzatával teszik ezt. Az idén jelentős pályázati támogatás áll a fesztivál mögött, ám dr. Markovics Tibor elmondta, hogy már az induláskor eldöntötték, hagyománnyá kívánják tenni a rendezvényt, akár támogatással, akár önerőből. V. Németh Zsolt államtitkár először arról beszélt, hogy a tökfesztivál mutatja be mindazt sűrítve, amit a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat el szeretne érni, majd ismertette a hálózat felépítését. – A vidéki hálózat fő feladata, hogy megismertesse és népszerűsítse a vidékfejlesztési támogatásokat. Magyarázatot kell adni az állampolgároknak, hogy miért fontos az agrárium támogatása. Ma az uniós költségvetés 40 százalékát fordítják erre. Ez alatt nemcsak a gazdáknak adott támogatást kell érteni, hanem meg kell őrizni a természeti környezetet, fenn kell tartani az élővilág sokszínűségét, emelni kell a vidéki életminőséget a hagyományok megtartása mellett - mondta az államtitkár. Őr Zoltán Őriszentpéter polgármestere kihangsúlyozta, hogy a tökfesztivál a helyi önkormányzat számára egy „örökbefogadott” rendezvény, amelyet nagyon könnyű volt megszeretni. A város 2010. óta lépett elő főrendezővé. A település első embere elmondta még, hogy a tökfesztivál a leginnovatívabb rendezvény, ezt az évek során többször is bizonyította, majd példaként a tavalyi újdonságokat hozta fel. Tóth Balázstól a vidéki hálózat megyei referensétől megtudhattuk, hogy az MNVH feladata, hogy a vidékfejlesztésben érintett intézmények, szervezetek együttműködését segítse. Támogassa a kormányzat vidékfejlesztési programjának végrehajtását az érintett szereplők hálózatba szervezésével. Fő célja a kormányzati, gazdasági és civil szervezetek közötti rendszeres kapcsolat és gyors információáramlás kialakítása. Fontos feladat még, hogy a magyar vidékért tenni akaró szakemberek tudjanak hálózatszerűen dolgozni. A tanácskozáson résztvevőket a vendéglátók, - az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága - meginvitálták egy tízóraira. Itt meg lehetett kóstolni az „Őrségi Nemzeti Parki Termék” védjeggyel ellátott termékeket, kormin-szőlőlekvárt, almalekvárt, fűszeres tehén és kecskesajtot, tökmagolajat és kormin-szőlő pálinkát, „Fertő-Hanság Nemzeti Parki Termék” védjeggyel ellátott csemege és csípős bivaly-szalámit. Akárcsak a védjegyes, a védjegy nélküli helyi termékekből összeállított menüsor igazi kulináris élvezet volt. Mivel a tökfesztiválról is szó volt, nem maradhatott ki a kínálatból a legautentikusabb desszert, a tökös-mákos rétes sem

Ökoturisztikai központot avattak

Rábavidék - 2013. október 11. 17. szám

Az Őrségbe, a Vendvidékre és az azzal szomszédos szlovéniai Goricko Nemzeti Parkba tett látogatást Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és küldöttsége október 4-én. A miniszteri program Apátistvánfalván kezdődött, ahol Fazekas Sándor ünnepi beszédet mondott és átadta az Őrségi Nemzeti Park Ökoturisztikai Információs Központját. Az információs centrum az „Őrségtől a Vendvidékig” projekt keretében valósult meg Apátistvánfalván, a Hármashatár és a Vendvidék központi településén. Ez a pont teremt összeköttetést az Őrség és a Vendvidék között, több gyalogos és túraösvény kiinduló és megállópontja mind a fekvése, mind a természeti és kultúrtörténeti értékei miatt. Az ünnepségen beszédet mondott még V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár és dr. Markovics Tibor, a nemzeti park igazgatója. A látogatás második állomása Felsőszölnök volt, ahol ugyancsak ünnepi beszédet mondott a miniszter és felavatta az Almalak elnevezésű képzési központot. Az Almalak egy Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program által támogatott projekt keretében valósult meg. A projekt megoldást kínál arra a sürgető kérdésre, hogy miként tudják megteremteni a feltételeit a réti gyümölcsösök hosszú távú megőrzésének. A kivitelezésben, mellyel megvalósíthatóvá válik az élőhelyek fenntartható és rendszerezett megőrzése, két magyar és három szlovén partner vett részt. Felsőszölnökön beszédet mondott még Dejan Zidan szlovén miniszterelnök-helyettes, mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter, valamint Kovács Andrea, a Szlovén Vidék Közhasznú Nonprofit Kft. vezetője. A program a szlovéniai Goricko Nemzeti Parkban folytatódott, ahol a két miniszter bemutatta azt a mobil gyümölcsprést, amelyet a Goricko Nemzeti Park vásárolt, és amely faluról-falura járva a gazdák által összegyűjtött gyümölcsből készít gyümölcslevet. Az eseményen részt vett Bernard Gorsak, a Goricko és dr. Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója. Fazekas Sándor miniszter programja Őriszentpéteren zárult, ahol az Őrségi Nemzeti Park Keserűszeri Kóstolóházában átadta a Nemzeti Parki Termék Védjegy okleveleket termelőknek, vendéglátóknak és falusi szálláshely tulajdonosoknak

Projektek az Őrségtől a Vendvidékig

Rábavidék - 2013. október 11. 17. szám

Az „Őrségtől a Vendvidékig” című pályázat ünnepélyes záró rendezvényét tartották meg szeptember 25-én Őriszentpéteren, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságán. A projekt a térség turisztikai infrastruktúrájára alapozva, a helyi turizmus szereplőinek igényeit figyelembe véve járul hozzá egy hatékony ökoturisztikai rendszer kialakításához.Célja a régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása és természeti értékéken alapuló aktív turisztikai programok fejlesztése. Az ünnepélyes projektzárón Horváth Jenő, a nemzeti park igazgatóhelyettese köszöntötte a konzorciumi partnereket, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Felsőszölnök, Hegyhátszentjakab, Kétvölgy, Orfalu, Őrimagyarósd, Őriszentpéter, Szakonyfalu települések önkormányzatainak képviselőit és a Natúrpark Térségfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. képviselőjét. Az igazgatóhelyettes elmondta, örömteli érzés, hogy a négy éven keresztül zajló, több mint 240 millió forintból megvalósuló beruházások végére tehetnek pontot. Példaértékűnek és követendőnek nevezte a nemzeti parknak, kilenc település önkormányzatának és a Natúrpark Kft-nek az együttműködését. – Ki-ki erejéhez mérten vett részt a projektekben, és kapott így egy-egy szeletet a tortából. Nemcsak a nemzeti parké a siker, hanem azé a kilenc településé is, amelyek részt vettek a beruházásokban – mondta Horváth Jenő, majd megköszönte a konzorciumi partnereknek és az igazgatóság munkatársainak az elvégzett munkát. A köszöntőt követően a megvalósult beruházások ismertetésére került sor. A vetítéses prezentáción a települések polgármesterei, képviselői bemutatták a helyi fejlesztéseket. Az uniós pályázati támogatás keretein belül szinte minden településen alakítottak ki információs pontot. Alsószölnökön és Kétvölgyön kilátót is építettek. A felsőszölnökieknek már vagy tíz éve dédelgetett álma valósult meg, elkészült a szabadidőparkjuk. Játszótér, szabadtéri színpad, és még parkoló is kapott helyet itt. Hegyhátszentjakabon Vadása-pihenőhelyet és gyalogösvényt alakítottak ki, és megépült egy vízi állás is. Ez utóbbi több funkciót is betölt, tudtuk meg Kránicz Ferenctől, a község polgármesterétől. Használják még csónakkikötőként, és akár szabadtéri színpadként is. A polgármester kiemelte, hogy a megvalósult beruházások a lehető legjobb időben történtek, mivel az elmúlt nyáron újból megnőtt az érdeklődés az egykor népszerű Vadása tó iránt. Őrimagyarósdon a Várdombon lévő emlékhelyhez építettek felvezető lépcsőt, míg Őriszentpéteren a Zala patak partján szabadidőtémaparkot alakítottak ki. Bauer László, a Natúrpark Kft. ügyvezetője az Alsószölnökön megvalósult 340 négyzetméteres vasfüggöny-témaparkot és turisztikai központot mutatta be, amely aktív közösségi térré vált. Az épületkomplexumba költözött a kft. munkaszervezete is. Az orfaluiak külön prezentációval készültek a projektzáróra. A településen korábban egy több funkciót is betöltő önkormányzati épületet – amelyet csak „nyúlháznak” hívtak – egy minden igényt kielégítő teaházzá és füves-kertté alakították át a pályázatnak köszönhetően. Az épület U. Nagy Gábor Ybl-díjas építész tervei alapján öltött új köntöst. Brassói Dóra, a teaház vezetője elmondta, hogy a tér a jövőben közösségi rendezvényeknek, kulturális és ismeretterjesztő előadásoknak lesz a helyszíne. A projekten belül az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának beruházásait dr. Németh Csaba, a pályázatkezelési osztály vezetője ismertette. Tőle tudhatták meg a jelenlévők, hogy Apátistvánfalván az egykori határőr laktanyát ökoturisztikai központtá alakították át. Felújításra került a szőcei tőzegmohás lápréten a pallóút. Természetismereti tanösvényeket, jelzett turistautakat, pihenőhelyeket építettek, egységes turisztikai táblarendszert alakítottak ki az Őrség keleti részén és a Vendvidéken. Egységes turisztikai térképek is kihelyezésre kerültek, valamint marketing- és többnyelvű promóciós termékeket adtak ki. Kevy Albert, a park ökoturisztikai és környezeti nevelési osztályvezetője hozzászólásában elmondta, hogy a projekt során megvalósult fejlesztéseknek már most vannak kézzelfogható eredményei. Legfontosabb talán az, hogy a térségben nőtt a turisták által eltöltött vendégéjszakák száma.

Kibővítették a majorságot

Rábavidék - 2014. szeptember 26. 15. szám

Szeptember 5-én, pénteken tartották Őriszentpéteren a nemzeti park igazgatóságán a kibővült Széll Kálmán majorság átadó és névadó ünnepségét. V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és a hungarikumokért felelős államtitkár, a térség országgyűlési képviselője dr. Markovics Tibornak, nemzeti park igazgatójának társaságában lovas-kocsin érkezett az ünnepség helyszínére. Az vendégeket Kevy Albert osztályvezető köszöntötte, majd dr. Markovics Tibor mondott ünnepi beszédet. Az igazgató egyebek közt arról szólt, hogy július végén fejeződtek be az igazgatóság száz férőhelyes szarvasmarha istállójának építési munkálatai, melyet az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programja 245 millió forinttal támogatott. A nemzeti parknál nem a megszokott utat járták be, a majorságot saját erőből kezdték bővíteni, és ellentétben a többi parkkal, itt nem a szürkemarhák, hanem a Dunántúlon egykoron nagyszámban elterjedt magyar tarka szarvasmarha tenyésztését vállalták fel. Az állattartás célja – a megritkult állomány megőrzése mellett – az Őrség gazdag rétjeinek fenntartása. V. Németh Zsolt államtitkár avatóbeszédében hangsúlyozta, hogy egy korszerű, a XXI. század követelményeinek megfelelő, gazdasági és természetvédelmi szempontból is a jövőbe mutató beruházás jött létre, amely egyaránt szolgálja az Őrség népét és a vidék fejlődését. Az államtitkár a névadó Széll Kálmán munkásságát méltatva elmondta, a neves államférfi az élet minden területén megállta a helyét, bármihez fogott, annak jó gazdája volt. Jó gazdaként tette rendbe a felborult államháztartást, de jó gazdája volt a választókerülete ügyeinek és a rátóti birtokának is, melyet mintagazdasággá fejlesztett és szarvasmarha tenyésztést folytatott – fejezte be avatóbeszédét V. Németh Zsolt, majd dr. Markovics Tibor igazgatóval együtt leleplezték a névadó emléktábláját. Ezután a történelmi egyházak képviselői megáldották a létesítményt, majd a vendégek megtekintették azt.

Nagyköveti vizit

Rábavidék - 2016. november 4. 19. szám

Száz évvel ezelőtt kezdték el az Amerikai Egyesült Államokban a nemzeti parkok megalakítását. Az óta eltelt időszakban több mint négyszáz ilyen létesült. Léptékben ugyan nagyobbak és másfélék is mint a magyarországiak, mégis ez adta az apropóját annak, hogy Colleen Bell amerikai nagykövet sorban végig látogatta a magyar nemzeti parkokat. Kilencedikként jutott el a tizedik parkba, az őrségibe. A nemzeti park munkatársai mindent megmutattak a nagykövet asszonynak, aki az ott végzett munkáról is tájékoztatást kapott. Külön kiemelték azt a génmegőrző munkát, amellyel a muraközi lóállományt megmentették. Coleen Bell nagyon fontosnak tartja a nemzeti parkokat és az ott végzett tevékenységet, mert mint mondta, ezek mutatják meg az elkötelezettségünket a minket körülvevő természet és környezet iránt. Már csak a Bükki Nemzeti Parkba nem járt a nagykövet, hamarosan oda is ellátogat, és akkor teljes lesz a képe a magyar nemzeti parkokról.

Lerakták az alapkövét a látogatóközpontnak

Rábavidék - 2017. március 3. 4. szám

Február elején rakták le Őriszentpéteren annak a látogatóközpont az alapkövét, amely „Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található Natura 2000 területeket bemutató hálózat létrehozása” elnevezésű projekt keretében valósul meg. A kisváros művelődési házának közvetlen közelében, az egykori Őrségi Fogadó és Kemping területén épülő beruházás 2018-as év elejére készül el 734 millió forintos támogatással. A mintegy 800 négyzetméteres alapterületű épületegyüttes a tájegység bemutatását szolgálja, helyi termékeket árusító bolt is működik majd, és ideköltözik az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága. Az alapkőletételi ünnepségen dr. Markovics Tibor a nemzeti park igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd arról beszélt, hogy mit láthatnak majd az érdeklődők a látogatóközpontban. Tőle tudtuk meg, hogy az igazgatóság e projekt keretein belül kívánja létrehozni azt a hálózatot, amelyik a területén lévő Natura 2000-es területeket egységes szemléletben mutatja be. A hálózatot a központi településeken lévő, helyi önkormányzatok és civil szervezetek által működtetett Integrált Közösségi Szolgáltató Terek, valamint a Közösségi Művelődési Házakra építve hozzák létre. Interaktív ismeretterjesztő eszközök telepítésével 14 helyszínen egységes formában nyújtanak információt valamennyi területről. V. Németh Zsolt a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért is felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője Goethe idézettel kezdte ünnepi beszédét az alapkőletételen. – „A Szentháromság úgy alkotta meg a természetet, hogy azt jobban nem is lehetett volna. Olyan orgona, amelyen az örökkévaló játszik.” Az Őrség természeti kincsei, az őrségi táj igazolják a német irodalom klasszikusának szavait, harmóniát és egyensúlyt jelentenek. Ha vigyázunk az itteni értékekre, akkor az évszázadok, évezredek öröksége lehet. Ehhez az kell, hogy szeressük a természetet. A politikus hangsúlyozta, hogy az eddigieknél több uniós és hazai forrás áll rendelkezésre a 2020-as fejlesztési ciklusban a környezetvédelemre, és ezen belül a természetvédelemre. A látogatóközpont alapkövébe az időkapszulát dr. Markovics Tibor a nemzeti park igazgatója, V. Németh Zsolt államtitkár, Őr Zoltán Őriszentpéter polgármestere és Molnár Attila a kivitelező ügyvezető igazgatója közösen helyezték el. A ceremónia utáni sajtótájékoztatón V. Németh Zsolt részletesen beszámolt a környezet és természetvédelemre fordítható támogatások összegéről. Elmondta, hogy míg az előző ciklusba 2300 milliárd forintot lehetett e célra fordítani, most 500 milliárd többet, vagyis 2800 milliárdot. Kimondottan a természetvédelemre 60 milliárd jut, ezen belül 8 milliárd kifejezetten a természeti értékek bemutatását szolgálja. Hozzáfűzte: az őriszentpéterivel együtt tizenegy nagy látogatóközpont épül a Környezethatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében a nemzeti parkok területén, de jut forrás az élőhelyek, az őshonos állat- és növényfajták megóvására, és a természetvédelmi őrszolgálat fejlesztésére, gépjárműparkjuk és eszközeik cseréjére is. Dr. Markovics Tibor az Őrségi Nemzeti Park igazgatója a tájékoztatón arról beszélt, hogy a 14 egységes információs ponton előadásokkal és interaktív kiállításokkal várják az érdeklődőket. Az új látogatóközpontban és fogadóépületben a kiállítóterek és a nemzetipark irodái mellett a tervek szerint helyet kap a nemzeti parki termékeket és helyi termékeket árúsító üzlet is. A beruházás megvalósulását követően a jelenlegi központból ide költöznek, a felszabaduló Harmatfű Látogatóközpont pedig kisebb átalakításokat követően ismét várja majd az erdei iskolásokat. – Az építkezés helyszíne az Őrségi Fogadó és a hozzá tartozó kemping régebben az őriszentpéteri önkormányzat tulajdonában volt. Mi adtuk el a nemzeti parknak - emlékeztetett Őr Zoltán polgármester, majd hangsúlyozta, hogy ilyen nagyszabású fejlesztésben a város is többszörösen érdekelt. A saját tervezett beruházásaikról elmondta, hogy nem messze a látogatóközponttól állandó vadászatikiállítást terveznek, és a közelben épülne a helyi termelői piacnak is helyet adó vásárcsarnok. Őriszentpéteren nemcsak bemutatják a Natura 2000-es területeket, hanem igyekszenek népszerűsíteni is azokat. Természetismereti vetélkedőket, rajz- és fotópályázatokat hirdetnek, és terveznek egy központi Natura 2000-es nagyrendezvényt az Őrségben.

Zöld játszóteret avattak

Rábavidék - 2017. október 6. 17. szám

Szeptember közepén játszóteret avattak Szalafőn a Pityerszeri Népi Műemlékegyüttes szomszédságában. A műemlékegyüttest üzemeltető Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága konzorciumi partnereivel egy millió eurós támogatást nyert a magyar- szlovén határtérség ökoturisztikai szolgáltatásainak fejlesztésére. A projekt keretein belül kilenc zöld park készül, ezek egyike a szalafői. A zöld játszótér ünnepélyes megnyitóján dr. Markovics Tibor a nemzeti park igazgatója arról is szólt, hogy a játszótér tulajdonképpen hiánypótlás, hiszen a gyerekeket eddig nem szolgálta ki semmi a skanzen területén. Tőle azt is megtudhattuk, hogy a beruházás 12,8 milli forintba került. V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és a hungarikumokért felelős államtitkár avatóbeszédében egyebek közt a is beszélt, hogy a nemzeti park másfél évtizeddel ezelőtti megalakulásakor nem sokan gondolták volna, hogy egyszer majd játszóteret fognak építeni. A nemzeti parkok ma már nemcsak hatósági feladatokat látnak el, hanem bekapcsolódtak a természetturizmus és az ökoturizmus fejlesztésébe is. Az elmúlt évben mintegy 1,5 millió látogató fordult meg természetvédelem alatt álló területeken. Az államtitkár elmondta még, hogy szerinte a játszótérre mindenki vigyázni fog, aki tiszteli és szereti az Őrséget, legyen az helyi, akár idegen. Lugosi Arnold Szalafő község polgármestere arról szólt, hogy fontosak az ilyen terek a gyerekek számára, hiszen ezekkel lehet kimozdítani őket a számítógépek elől. A parkban a sok-sok állatfigura mellett boronaház, emeletes kástú, csúszda és még sok más egyéb játék található a gyerekek nagy örömére.

Újjáépült az egykori erdei iskola Őriszentpéteren

Rábavidék - 2019. október 11. 17. szám

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság újjáépítette egykori erdei iskolai szálláshelyét, amely 33 főnek nyújt most komfortos elhelyezést. A park 2002-es megalakulását követően elkezdő-dött a munka a természetvédelmi orientációjú szemléletformálás területén is. Mindennek a központja az őriszentpéteri Siska-szeren, még Őrségi Natúrpark központnak épült, de 2002-től az új Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságnak helyet adó, Harmatfű Természetvédelmi Oktatóközpont lett. A főépületben egy oktatóterem és egy kiállítótér, a melléképületben pedig csoportok fogadására alkalmas erdei iskolai szálláshely lett kialakítva. Az igazgatóság létszámigénye a központi irodaépület híján megkívánta újabb irodahelyiségek kialakítását, így néhány erdei iskolai szoba irodai funkciót kapott. Ez a tendencia az évek során odáig vezetett, hogy a teljes szálláshely irodai egységekké alakult. A környezeti nevelésért felelős szakemberek azonban továbbra is küzdöttek a kitűzött célok eléréséért, egyre nagyobb hangsúly került a helyi iskolákkal, óvodákkal való kapcsolattar-tásra. A kihelyezett programok, a szakkörök, a jeles napokra szervezett események, a természetismereti vetélkedők képezték a szemléletformálás főbb irányait. Az igazgatóság pályázati támogatással 2018 júniusában új épületbe, Őriszentpéterre, Városszerre költözött. A projekt költségtakarékos megvalósítása, valamint az illetékes minisztériumok támogató hozzáállása lehetővé tette, hogy a maradvány terhére új elemmel bővítsék annak műszaki tartalmát. A Natura 2000 hálózat széles körben történő megismertetése érdekében az igazgatóság Natura 2000 szemináriumi szállásépületként építette újjá a megüresedett siskaszeri épületegyüttes egykori szállásépületét. Így az ismét természetismereti oktatóközpontként fogadja a látogatókat. A kibővített és modern szálláshely 10 szobával rendelkezik, összesen 33 férőhelyet biztosít. A mai igényeknek megfelelően minden szobához külön fürdőszoba tartozik. Ezen kívül melegítőkonyha és közösségi helyiség teszi komfortossá az itt tartózkodást. Az épület körül két tanösvény segíti a szemléletformálást. A környezeti neveléssel és ökoturizmussal foglalkozó szakemberek felkészülten várják a Natura 2000 szemináriumok és az erdei iskola első csoportjait. A megújult Harmatfű Erdei Iskola szállásépületének ünnepélyes átadására az Őrségi Tök-fesztivál keretein belül kerül sor. Az avató ünnepségen köszöntőt mondott Dr. Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának az igazgatója, a létesítményt Balczó Bertalan helyettes államtitkár adta át a rendeltetésének.

Képviselők a nemzeti parkban

Rábavidék - 2020. február 21. 3. szám

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága a megalakulásától kezdve szoros kapcsolatot tart fenn a szalafői önkormányzattal. Véletlen egybeesés, hogy az Őrségi Tájvédelmi Körzetből ugyanabban az évben, 2002-ben lett igazgatóság, amikor új polgármestere lett az őrségi településnek. Nem ez a tény és nem ez a dátum, hanem sokkal inkább a közös érdek, a természet védelme az, amely azóta is az alapja a gyümölcsöző együttműködésnek. Lugosi Arnold polgármester arról számolt be, hogy a természetvédelmi terület kezeléséért felelős igazgatóság és a falu önkormányzata kiválóan tudnak egymással dolgozni. A nemzeti park fontos szereplője a térségnek, egyben az egyik legnagyobb munkadó is. Az önkormányzat folyamatosan tartja a kapcsolatot a park vezetésével és a turisztikai osztállyal. Több közös projektjük is volt az elmúlt időszakban. A turizmus fejlesztése is közös ügyük, hiszen a szalafői népi műemlékegyüttes kezelése a nemzeti parkhoz került. az idelátogatók számát több tízezres nagyságrendben mérik. Októberben új testület került a falu élére, akiknek az egyik első feladatuk az volt, hogy felkeressék a nemzeti park igazgatóságát és ott kölcsönösen bemutatkozzanak. A képviselők megtekintették az Őrség természeti kincsei kiállítást és átbeszélték a pityerszeri fejlesztési lehetőségeket. A jövőben közös projekt keretein belül parkolót alakítanának ki, látogatóépületet építenének. Ezzel is bővülne a turisztikai attrakciók száma. Mint ahogy bővült is egy újabb kilátóval, amelyet a nemzeti park épített a bölények és a vadlovakat megtekintéséhez. Ez még nincs átadva, ám biztos nagy sikere lesz főleg a gyerekek körében – mondta a polgármester.