Várossá válás története

György Kálmán
May 20, 2021
7 min read

A területszervezési eljárásról szóló törvény rendelkezik arról, hogy milyen kritériumai vannak a várossá válásnak. A rendszerváltás után volt ugyan részletes szempontrendszer a pályázatokhoz, de a szempontokhoz nem kapcsolódtak célszámok, teljesítendő paraméterek, vagyis nem volt, a nagyközségi rangon kívül 1990 és 2012 között egyetlen „kemény” kritérium sem. A szabályozás védelmében el kell mondani: lehetetlen lett volna számszerűsített, ugyanakkor igazságos küszöbértékeket kitűzni bármely mutató tekintetében. Ugyanaz a lélekszámú, gazdasági vagy társadalmi fejlettségű nagyközség egész „mást jelent” Alföldön, az aprófalvas Dunántúlon vagy a fővárosi agglomerációban. Az 1999. évi XLI. törvény volt érvényben akkor, amikor 2004-ben először szó esett arról, hogy Őriszentpéter akár város is lehet. A Rábavidék újság tudósítójaként rendszeres látogatója voltam az őriszentpéteri testületi üléseknek. Munkámat megkönnyítette, hogy minden ülés anyagát – kivétel a zárt ülésekét – ugyanúgy megkaptam, mint a testületi tagok. Így végig tudtam követni azt a folyamatot, amely végül a várossá váláshoz vezetett. 2005. májusában vált szinte már biztossá, hogy az őriszentpéteriek pályázatát pozitívan bírálják el, ezért gondoltam, hogy erre emlékezni most aktuális. No meg az előtte és utána történtekről. Testületi üléseken történtekről olvashatnak, több érdekes hír is található itt. A várossá válásról szóló részeket aláhúzva kivastagítva lehet olvasni a testületi anyagokban.

Archív fotó az ötvenes-hatvanas évekből - a sárga ház

Hitelből fejezik be a közműépítést

Rábavidék - 2004. augusztus 20. 14. szám

Csaknem két hónapos szünet után újra ülésezett az őriszentpéteri önkormányzat. A politikai „uborkaszezon” kellős közepén tartott ülésen a nyaralások ellenére határozatképes volt a testület. Ez azért is volt fontos, mert napirendi pontok közt szerepelt néhány halasztást nem tűrő feladat. A legfontosabb talán ezek közül a 100 millió forintos hitelfelvétel ügye volt. A közmű építési munkák befejeződése után a nagyközség útjait helyre kell állítani. Ennek az égető problémának a megoldására 250 millió forint ugyan rendelkezésre áll, de ezt még meg kell toldani a fent említett összeggel ahhoz, hogy a 14 kilométeres szeri utakat megfelelően fel lehessen újítani. Az ügyben egyhangú testületi döntés született. Őriszentpéternek a kistérségi státuszából adódóan lehetősége van a várossá nyilvánítás kezdeményezésére. Az erre vonatkozó előterjesztést is tárgyalta a testület és végül úgy határoztak, hogy kezdeményezik a belügyminiszternél a várossá nyilvánítást. Napirenden szerepelt az Ellátó Szervezet beszámolója az Őrségi Vásárról. Az idén minden idők egyik legsikeresebb vásárát rendezték meg. Az időjárás kedvezett az eseménynek, mintegy 250 vásározó kínálta portékáját. Több mint tízezer ember fordult meg a három napban. A rendezési költségek levonása, a fellépő művészek, zenekarok tiszteletdíjának kifizetését követően két és félmillió forint nyereség volt elkönyvelhető. dr, Dezső Gyula polgármester tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a környezetvédelmi szaktárca elengedte a közműépítés első szakaszához nyújtott 35 milliós VICE támogatás visszafizetését. A tanácskozáson szóba került még a szeri utak állapota, a még hátralévő ivóvíz fővezeték cseréje és a szennyvíz üzemeltetés ügye is.

Őrségi vásár

Októberben felújítják az úthálózatot – várossá válásról is döntöttek

Rábavidék - 2004. október 1. 16. szám

Őriszentpéter nagyközség képviselő testülete második nekifutásra döntött a közműépítést követő útberuházás kivitelezőjéről. A grémium a Swietelsky Kft 273 milliós ajánlatát fogadta el annak ellenére, hogy több pályázó ennél lényegesen olcsóbban vállalta volna a munkák elvégzését. Dr. Dezső Gyula polgármester azonban elmondta: „Ez a pályázat nem az árversenyről szólt, ugyanis az önkormányzat részére létkérdés a beruházás befejezési határideje, mert a projekt kifizetéséhez a pénzt csak október 31-ig lehet lehívni” A tanácskozáson ismét napirendre került a várossá nyilvánítás ügye. A polgármester felkérte dr. Csapó Tamást a szombathelyi tanárképző főiskola tanszékvezetőjét, hogy a témáról tartson tájékoztatót a képviselők és a hallgatóság számára. Dr. Csapó elmondta, hogy már 2000-ben a bécsi egyetemen készült egy tanulmány a várossá nyilvánítható magyar településekről. Ezek között Őriszentpéter is szerepelt több más Vas megyei nagyközséggel együtt. Beszélt arról is, hogy a 150 magyar kistérségi központ közül csak Őriszentpéternek nincs városi rangja. A továbbiakban arról is szólt, hogy a várossá válásnak milyen előnyei vannak, illetve milyen állami támogatások elnyerésére nyílik lehetőség. Testületi döntés született arról, hogy megbízzák dr. Csapó Tamást, hogy készítse el a nagyközség várossá nyilvánításához szükséges tanulmányt, hogy azt minél előbb a köztársasági elnök elé lehessen terjeszteni.

(Akár történelminek is nevezhetnénk a testületi ülést, amelyen elindult várossá válás kezdeményezése. – K.Gy.)

Nevezhetjük "Városházának"

Napirenden a városiasodás Őriben

Rábavidék - 2004. december 17. 21. szám

Őriszentpéter várossá nyilvánításának terület-és településfejlesztési alapjai címmel kaptak kézhez a képviselők egy vaskos előterjesztést és ennek a tárgyalásával kezdődött a testületi ülés. A tanulmány készítője dr. Csapó Tamás a szombathelyi tanárképző főiskola tanszékvezetője kérte a képviselőket és a jelenlévőket, hogy az egyeztetési változattal kapcsolatban mondják el észrevételeiket. Fontos ez azért, mert mielőbb végleges formába kell önteni a nagyközség várossá nyilvánításának kérelmét, mivel ennek 2005. január 31-ig a köztársasági elnök asztalára kell kerülnie. Törvényi előírás ugyanis, hogy választási évben -2006-ban – ilyen kérelmet nem bírálnak el. Tehát ha jövőre (2005-ben) nem születik döntés az ügyben, akkor csak 2007-ben lehet újra visszatérni rá. A képviselő testület bizottságai tanulmányozták az egyeztetési változatot, és a turizmus, vendéglátás, kulturális és sportélet tekintetében álltak elő javaslatokkal. Régóta téma már az őrségi régióban az állandó hétközi orvosi ügyelet bevezetésének a megoldása. Érthetetlen módon azonban néhány érintett önkormányzat ennek lehetőségétől mereven elzárkózik. Áthidaló megoldásként most négy háziorvos kezdeményezte a hétközi váltott készenlét bevezetését. Ez azt jelentené, hogy négy orvos váltott telephellyel, központi telefonszámmal látna el készenléti szolgálatot 14 községben. Természetesen ehhez szükséges az érintett települések önkormányzatainak a hozzájárulása. Az őriszentpéteri képviselők támogatják a megoldást, de továbbra is az a véleményük, hogy az itt élő emberek számára egy állandó hétközi orvosi ügyelet lenne az üdvözítő megoldás

(Egy újabb, már-már utolsó lépés a várossá válás útján és egy fontos egészségügyi kérdés! Az utóbbihoz annyit, hogy hétvégi orvosi ügyelet működött az Őrségben, hétközi ekkor még nem. Az óta van hétközi ügyelet is – K.Gy.)

Egészségház - állandó orvosi ügyelet

Város lehet a nagyközségből

Rábavidék -2005. május 27. 10. szám

Különböző és egymásnak ellentmondó hírek keltek szárnyra a közelmúltban Őriszentpéteren a nagyközség várossá válásával kapcsolatban. Vannak olyanok, akik úgy tudják, hogy a település kandidálását elutasítottak, míg mások már a városavató ünnepség részleteit és időpontját is tudni vélték. Egyebek között erről és a község lakóit érintő általános kérdésekről tájékoztatta lapunkat Gaál Zsuzsanna jegyzőnő. – Több mint húsz település, köztük Őriszentpéter nyújtott be az idén tanulmányt várossá válási szándékkal a Belügyminisztériumba. Június 30-ig egy 17 tagú bizottság dönt az ügyben és az eredmény júliusra várható. Őriszentpéter az előírt követelményeknek megfelel, a feladatokat elvégeztük, az eredményre várunk – tudtuk meg jegyzőnőtől (Egy megbízható napilapunk információja szerint Őriszentpéter jó eséllyel pályázik a városi rangra – a szerk.) A másik fontos kérdés, ami a helybélieket érdekli, az az ősszel elkészült utak állapota. Számos helyen ugyanis ezek beszakadtak, megrepedeztek. Az így keletkezett lyukakat, gödröket a helyi ellátó szervezet dolgozói murvával feltöltötték, ám az itt élők bíznak abban, hogy ez kavicsozás nem meríti ki a garanciális javítás fogalmát. Ezzel kapcsolatban a jegyzőnő elmondta, hogy már a polgármesteri hivatalban van az a jelentés, amelyet az önkormányzat felkérésére független műszaki szakértő készített az utak műszaki állapotáról, illetve arról, hogy az építés a szerződésben meghatározottak műszaki leírás alapján történt-e. A közeljövőben összehívják az érdekelteket és remélhetőleg megkezdődik a hibák kijavítása. A mostani kavicsozás csak a balesetmegelőzést szolgálja, nem ez a garanciális javítás – nyugtatott meg mindenkit Gaál Zsuzsanna jegyzőnő, majd arról az örömteli hírről számolt be, hogy elkészült Őriszentpéteren a mentőállomás. A műszaki átadása 2005. május 24-én megtörtént. Az avató ünnepségről még nincs hír.

(Egy jó félévvel ezelőtt, 2004. októberében került először szóba a várossá válás lehetősége és most már a célegyenesben vagyunk, és nem titok, sikerült is. Az útjavításról az utak állapotáról, az ezzel kapcsolatos anomáliákról már egy könyvet is lehetett volna írni. Műfaja akár thriller is lehetne. – Kgy.)

Mentőállomás

Várossá avatják Őriszentpéter

Rábavidék - 2005. augusztus 26. 14. szám

A hírekből már korábban értesülhetett mindenki arról, hogy a Magyar Köztársaság Elnöke 2005. július 1.jei hatállyal Őriszentpéternek városi címet adományozott. A hivatalos városavató ünnepségre szeptember 3-án kerül sor egy egésznapos kulturális és szórakoztató program keretein belül. A tervek szerint zenés reggeli ébresztővel kezdődik a program. A délelőtt folyamán a művelődési házban vasi alkotók műveiből kiállítás nyílik, majd a buszpályaudvaron felállított rendezvénysátorban ökumenikus istentiszteletet tartanak. Ezen a napon adják át a mentőállomást is. Itt avatóbeszédet dr. Kapócs Gábor az Egészségügyi Minisztérium államtitkára mond. A hivatalos városavató ceremónia 13 órakor kezdődik, ahol Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatal vezető minisztere köszönti Őriszentpétert és átadja a város alapító okiratát. Az ünnepi műsorban az Őrség Népzenei Együttes és az Őrségi Baráti Kar lépnek fel. A hivatalos ceremónia után dr. Dezső Gyula Őriszentpéter polgármestere ebédre várja a vendégeket és a város lakóit, majd ezt követően kezdetét veszi a délutánt és egész estét betöltő kulturális és szórakoztató programsorozat. Lesz itt interaktív családi vetélkedés, gyermekműsor. Fellépnek az őrségi amatőr felnőtt és gyerekcsoportok, többek között az őriszentpéteri iskolások, a Galaxy együttes rockisai, a felsőjánosfai színjátszók, a viszáki és a felsőmaráci asszonykórus, az őrimagyarósdi citerások és Fölnagy Csaba gitáros. Az amatőrök után lép színpadra a jól ismert körmendi Béri Balogh Ádám táncegyüttes, majd a szombathelyi illetőségű Melódia együttes ad műsort. A nap fénypontjának ígérkezik Somló Tamásnak az LGT együttes tagjának 20 órakor kezdődő élőkoncertje, majd utcabál lesz hajnalig, amelye egy rövid időre a 22 órakor kezdődő tűzijáték szakít meg. Információnk szerint a délutáni, vagy esti programban fellép még Benkő László a legendás Omega együttes billentyűse is.

Ilyen volt - a legendás "sárga ház"

Ilyen lett....

Ünnepeltek az Őriszentpéteriek

Rábavidék - 2005. szeptember 16. 15. szám

Az őrségi néprajzi tájegység központi települését eddig az Őrség fővárosa címmel illették, holott nagyközség volt. Nos, szeptember 3-tól hivatalosan is városi címet visel. E napon tartották meg ugyanis városavató ünnepségüket. A rendezvények sorát kora reggel a szentgotthárdi városi fúvósok ébresztő muzsikája és menet-és térzenéje nyitotta. Ezután a kultúrházban nyílt reprezentatív kiállítás helyi alkotók munkáiból, majd ökumenikus istentiszteletet tartottak a buszpályaudvaron felállított rendezvénysátorban, majd 11 órakor átadták az ifjú város új mentőállomását. A bázisavatót követően országgyűlési képviselők, megyei vezetők, közéleti személyiségek és a környező települések önkormányzati képviselőinek, polgármestereinek, valamint nagyszámú érdeklődőnek a jelenlétében Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatal minisztere átadta Őriszentpéter város jelképeit, a kulcsot és a városalapító okiratot dr. Dezső Gyula helyi polgármesternek. Az avatóbeszédek elhangzása után három, a település érdekében kiemelkedő munkát végzett személynek, így Prém Jenő egykori tanácselnöknek, dr. IstvánLajos professzornak, a Vas Megyéért Egyesület elnökének, valamint dr. Pusztai Gyulának (posztumusz) a Vas Megyei Közgyűlés volt elnökének átadták az Őriszentpéter Város Díszpolgára címet. Utóbbit dr. Pusztai Gyula özvegye vette át. Az ünneplés kulturális műsorral folytatódott, amelyben az Őrségi Népzenei Együttes, az Őrségi Baráti Kar és több művészeti és kulturális csoport is fellépett. A nap délutánján szórakoztató műsorok, amatőr kulturális csoportok szórakoztatták a nagyérdeműt. Este a rendezvénysátorban Somló Tamás adott koncertet és még az esti tűzijáték előtt az Omega együttes legendás billentyűse Benkő László is színpadra lépett. A városavató táncos kedvű résztvevői hajnalig tartó utcabálon fejezték be a napot.

Tóth Dodó László

(Egy új időszak kezdődött ekkor Őriszentpéter történetében. Először inkább csak a hátrányait érzékelték, ám idővel ez a tendencia megfordult. Mivel igencsak kisváros, a kistelepülésekre vonatkozó kedvezmények is sok esetben igénybe vehetik, ugyanakkor a város rang előnyökkel jár. A városavató ünnepségről szóló tudósítás Tóth „Dodó” László származik. Az ünnepség előtt találkoztunk. Ő is hivatalos volt a rendezvényre. Mondta nekem, ha már eljöttem, akkor én dolgozom, te helyi vagy szórakozz. Köszi Dodó! – K. Gy.)