Turisztikai összefogásért

Egyszerűen csak turisztikai road-show-nak neveztem a történteket, mivel rövid idő alatt öt fórumon téma volt az őrségi turizmus. Nem most, még 2012 és 2014 közötti időszakban. Az első tanácskozás résztvevői egy kicsit félre lettek vezetve. A meghívott előadók olyan helyekről érkeztek, ahol a TDM-ek (Turisztikai Desztináció Menedzsment kifejezés rövidítése, azt jelenti, hogy egy adott térség turisztikai termékeit és szolgáltatásait egységesen, egy komplex csomagban kínálják az érdeklődőknek) több tízmilliós nagyságrendű összeget kapnak az önkormányzatoktól, hogy az adott település, vagy régió turisztikai ügyeit intézzék. Akkora összegekből, amelyek ott elhangzottak már lehet egy ütős munkaszervezetet működtetni megfelelő infrastruktúrával. Erre koncentrált a hallgatóság, nagy volt a lelkesedés. Az előadók által említett helyeken befolyt idegenforgalmi adó és az Őrségben, Őriszentpéteren befolyt idegenfogalmi adó közötti különbség horribilis nagyságrendű. Ezért aztán már az első cím is félrevezető, mert csupán addig volt alakulóban a TDM, amig a működési költségek ki nem derültek. Pár hét múlva folytatódott a road-show. Itt már konkrét összegek is szerepeltek, amelyet a szereplőknek kellett volna összeadniuk. Csak alsó hangon 10 milliós összeg kellett volna, ám ez is csak legfeljebb a vegetáláshoz lenne elég. A fórumon egyedül Őriszentpéter polgármestere mondott egy összeget, a város 1 millió forinttal tudná támogatni a TDM-et. 3,5 milliót a többi önkormányzatnak, 5,5-öt pedig a többi résztvevőnek kellene beadni. Na „innen lett meleg a pite”! A TDM alakítása alvó állapotba került, helyette egy másik formában gondolkodtak tovább. Ez volt a klaszter. Erről is olvashatnak az alábbi írások egyikében, az Őri Alapítvány vezetője Sülyi Péter fogalmazta meg mibenlétét. Úgy tűnik, itt nálunk ez a forma az életképesebb, legalábbis az eredményeik ezt igazolják. Senkit sem akarok megbántani, és amit itt a végén megfogalmazok, azt azért teszem, mert részt vettem valamennyi fórumon és megbeszélésen. Úgy gondolom, hogy mintha egy kicsit többen foglalkoznának a turizmus ügyével, mint amennyire szükség lenne. Nemzeti park, önkormányzatok hivatalból teszik a dolgukat, az erre szakosodott intézmények, egyesületek is ezen dolgoznak, a szállásadók és vendéglátósok is kötelességüknek érzik. Ez persze jó is lehet, de nekünk erre is van egy jó közmondásunk: „Sok bába közt elvész a gyermek”.

Alakulóban a turisztikai összefogás

Rábavidék - 2012. március 9. 4. szám

A turisztikai összefogás szükségességéről és a lehetőségekről tartottak fórumot Őriszentpéteren február végén. A Turisztikai Desztináció Menedzsment kifejezés, melynek a rövidítése a TDM, azt jelenti, hogy egy adott térség turisztikai termékeit és szolgáltatásait egységesen, egy komplex csomagban kínálják az érdeklődőknek. A szervezetben érdekeltek – vállalkozások, önkormányzatok, szállásadók, vendéglősök, szakmai és civil szervezetek – együttműködésének legfontosabb célja, hogy növelje az adott térség turisztikai színvonalát és forgalmát. Ilyen TDM szervezet létrehozásán dolgoznak az Őrségben. A tájékoztató fórumra a helyben érdekeltek mellett Balogh Károly, a Magyar TDM szövetség elnöke, a büki TDM menedzsere, Szalóky Jenő, a gyenesdiási TDM szervezet tiszteletbeli elnöke és Víg Tamás TDM szakértő kaptak meghívást azzal a szándékkal, hogy a már működő szervezeteket bemutassák az érdeklődőknek. Az esemény résztvevőit Őriszentpéter város nevében Rimán Lászlóné alpolgármester köszöntötte. Kevy Albert, az Őrségi Nemzeti Park osztályvezetője megnyitójában elmondta, hogy az Őrségben már két és fél évvel ezelőtt felmerült egy ilyen szervezet létrehozásának szükségessége, ám az akkori gazdasági helyzet nem kedvezett ennek. Most újból nekilátnak, ezt a célt szolgálja ez a fórum, amelyen a TDM szervezetek létrehozásában és működésében tapasztalattal bíró szakemberek előadásait hallgathatják meg. Balogh Károly elnök, büki menedzser országos kitekintést adott, majd saját példáját bemutatva érvelt a szervezet létrehozásának fontossága mellett. Jelenleg 66 regisztrált TDM szervezet van az országban, fájó pont, hogy az Őrségben még nincs ilyen – kezdte mondandóját az elnök, majd arról beszélt, hogy térségi szervezet megalakítása márciusra várható. Saját szervezete, a büki 2009-ben alakult, a megyében azóta – majdnem napra pontosan egy évvel ezelőtt – Körmend és Vasvár térségében hoztak létre és regisztráltattak szervezetet. Szalóky Jenő gyenesdiási elnök kihangsúlyozta, hogy a turizmus a világ vezető iparágává nőtte ki magát. A TDM civil szervezet, amelynek tagjai egyéni érdekek alapján folytatnak gazdasági tevékenységet, ezzel fejlesztve az adott térség turisztikai színvonalát. A megalkotandó új turisztikai törvénynek is a TDM-mek lesznek az alapjai, a turizmussal kapcsolatos területi feladatokat alulról jövő kezdeményezések alapján kívánják megvalósítani. Míg a két előadó arról beszélt, hogy „mit” és „miért” tettek, illetve kell tenni, addig Víg Tamás TDM szakértő a hogyanról szólt. Mondanivalójának lényege az, hogy TDM szervezet létrehozása azért fontos, hogy ne külső szereplői kör határozza meg azt, hogy mi jó az őrségieknek. Egyesületi vagy nonprofit kft. formájában működhet a szervezet, előbbi az ajánlott. A legfontosabb lépés, hogy a megalakított szervezetet regisztráltatni kell a minisztériumban. A működéséhez tagdíjra, saját bevételre és pályázati pénzekre van szükség. Az Új Széchenyi Terv turisztikai pályázatain való indulás feltétele is a TDM szervezeti tagság. Az előadók mindegyike megemlítette, hogy az első két-három évnek kemény munkával kell eltelnie ahhoz, hogy a várt eredményt elérjék. Az elmúlt időszakban több fórumon, több összejövetelen is egy őrségi TDM szervezet megalakításáról tárgyaltak – mondta mintegy öszszegzésül Kevy Albert, a nemzeti park osztályvezetője, majd hozzátette, az érintettek már megkapták azt a szándéknyilatkozatot, melynek kitöltésével kifejezhetik, hogy tagjai kívánnak lenni a megalakítandó egyesületnek. Lugosi Arnold Szalafő, és Albert Attila Magyarszombatfa polgármestere hozzászólásában az előkészítő tevékenységről számolt be. Szalafő polgármestere elmondta, hogy az előzetes felmérések alapján egy őrségi TDM szervezet 10-15 millió forintos éves költségvetéssel működőképes lenne. Ennek a 45 százalékát az önkormányzatoktól, a fennmaradó részt a szolgáltatóktól remélik. Magyarszombatfa polgármestere kiemelte, hogy saját településén a vállalkozók körében nagy az érdeklődés a szervezet iránt. Úgy tűnik, hogy az Őrségben megérett az idő egy TDM szervezet felállítására, remélhetőleg nem későn.

Újabb lépés a turisztikai összefogásért

Rábavidék - 2012. március 30. 5. szám

Őr Zoltán, Őriszentpéter polgármestere és Kevy Albert, az Őrségi Nemzeti Park osztályvezetője tartott „vitaindító” tájékoztatót azon a fórumon, amelyen a téma ismét az őrségi Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezet létrehozása volt. Február 22-én már volt fórum ebben a témában, akkor az Őrség minden részéről összegyűlt érdeklődők sikeresen működő desztinációkkal ismerkedhettek meg. A mostani tanácskozásra a kisváros önkormányzata a helybéli érdekeltekkel kívánta megvitatni a kérdéseket, nem kerülve köztük a kényeseket sem. Korábban ezt már más őrségi települések is megtették, ehhez hasonló helyi fórumok máshol is voltak. A polgármester elöljáróban elmondta, az önkormányzat pozitívan áll a kérdéshez, bár megközelítőleg egymillió forintjába fog kerülni a leendő szervezet támogatása. Nem kis összeg ez annak tükrében, hogy a kisváros éves költségvetése 376 millió forint, az idegenforgalmi adóból származó bevétel pedig 1,6 millió. Két és fél évvel ezelőtt már szóba került TDM-szervezet létrehozása, ám az akkori gazdasági helyzet nem kedvezett ennek. Az Őrség márkanév egyre jobban cseng, ezt ki kell használni. Ezzel a gondolattal kezdte hozzászólását Kevy Albert is. A jól hangzó Őrség márkanév mögé egy igazi szerveződést kell állítani. A térséget ki kell vinni a piacra, ott a helyi termékeket be kell mutatni. Nemrégiben készült országos felmérések igazolták, hogy az emberek tudják, hogy hol van az Őrség, vágynak ide, vagy ha már voltak itt, akkor visszatérnének. Ezért is szükséges egy TDM-szervezet létrehozása, melynek a jelszava lehetne a „fogjunk össze és csináljuk együtt”. Az egyesületi forma lenne jó egy ilyen szervezet működtetéséhez – mondta az osztályvezető. 10-15 milliós költségvetéssel működőképes lenne a TDM, ennek 45 százalékát az önkormányzatok adnák. A fennmaradó összeget a szolgáltatók tagdíja tenné ki. Legfontosabb most a mielőbbi megalakulás, majd a szervezet regisztrálása. Ezután már lehet pályázni támogatásra. Mivel az Őrség nem lesz járás, és a kistérségek intézményének jövője is kérdéses, az elkövetkező években a TDM lehet az az erő, amely az Őrséget egyben tartja – fejezte be mondandóját Kevy Albert. A jelenlévők szinte kivétel nélkül az összefogás fontosságát emelték ki, és pozitívan álltak a kezdeményezéshez. Igaz, hogy a pénzügyi válság miatt egyre kevesebb a vendég, ennek ellenére többen a TDM-hez való csatlakozást fontolgatják. Egyre több pozitív szándéknyilatkozat érkezik vissza az önkormányzathoz, tudtuk meg Őr Zoltán polgármestertől.

Klaszterben gondolkodnak

Rábavidék - 2012. november 23. 19. szám

Az őrségi turisztikai összefogás szükségességéről és ennek lehetőségeiről már ez év februárjában rendeztek egy fórumot Őriszentpéteren. Akkor a fórum résztvevői egy Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezet létrehozása mellett tették le voksukat. Az ebben érdekelteket, önkormányzatokat, szállásadókat, vendéglátókat, vállalkozókat, szakmai és civil szervezeteket több településen is tájékoztatták. Magyarszombatfán, Szalafőn és Őriszentpéteren is tanácskoztak a kérdésről, és mindenhol a TDM egyesület létrehozását szorgalmazták. El is kezdődött a szervezés. Telt-múlt az idő, majd jött a nyár, és valahol elakadt a dolog, úgy tűnt, a lelkesedés is alábbhagyott. Erről és egy új szervezeti formáról beszélgettünk Sülyi Péterrel az Őri Alapítvány vezetőjével, több őrségi program főrendezőjével. – Azt, hogy a turizmus területén a térségi együttműködés szükséges tudja mindenki nagyon régen. Ennek különböző formái lehetnek. Ilyen tulajdonképpen a Hétrétország, a nyitott porták rendszere is, egy térségi együttműködés, egy létező forma, időleges és elég laza – kezdete mondandóját Sülyi Péter. - Amikor a turizmus szervezeti rendszere áttért arra a metódusra, hogy valamilyen helyi alapon szerveződő egységre kellene támaszkodnia, akkor kitalálták a TDM formát. Ez úgy néz ki, hogy kell egy egyesületet alakítani, ez működtet egy menedzsmentet, amely szervezi a térség turisztikai ügyeit. Ez egy építő gondolat, az, hogy a megvalósítása a gyakorlatban nehezebben megy, annak több oka is van. Az egyik ilyen a merev feltételrendszer, ami határok és számok közé szorítja a szerveződést. Nem minden térség egyforma, van, ahol ezek a dolgok könnyebben, van, ahol nehezebben mennek. Az itteni TDM alakításához mindenki pozitívan állt hozzá, ám ezt külső tényezők akadályozták, az utolsó pillanatokban lelassultak az események, majd „alvó” állapotba került az ügy. A TDM hiányában egy másik szerveződési formában kellett gondolkodni. Messze nem kellett menni példáért, hiszen már évek óta működik az oszkói helyi termék klaszter. A klaszter előnye, amely egyben hátrány is lehet, hogy egy nagyon laza szerveződési forma. Talán ezért is nem robbanásszerű az elterjedése. Ez önálló, független vállalkozások számára van kitalálva, hogy keressenek olyan területeket, ahol az együttműködés mindenki számára előnyös. Ez az Őrség térségi turizmusára ráillik, így jött a gondolat, hogy a TDM helyett legyen klaszter – folytatta Sülyi Péter, majd arról beszélt, hogy a Hétrétország és a nyitott porták alapjául szolgáltak a klaszter alakításának. Az ebben részvevők már évek óta szorgalmazták valamilyen tömörülés létrehozását. Így történt, hogy az Őri Alapítvány kezdeményezésére egy hónapja megalakult az „Őrség és Vidéke Élmény Klaszter, röviden: ŐR. VID. É. K. azaz, Őrvidék. Menedzsmenti teendőket az Őri Alapítvány koordinálja, intézi a klaszter ügyeit. Alapító tagok közt a már említett Hétrétország - nyitott portákban résztvevő vállalkozások mellet ott vannak a térség, turizmus szempontjából fontos szerepet játszó önkormányzatai is. Akárcsak a TDM-nek, sajnos a klaszternek sem lehet tagja az Őrségi Nemzeti Park, ám annak támogatását bírja. A klaszter demokratikus platformja a közgyűlés, itt írták alá az együttműködési megállapodást. Az alapító-okirat és a szervezeti és működési szabályzat elkészültével tulajdonképpen hivatalossá vált a turisztikai szerveződés, nincs semmilyen bejelentési kötelezettség, mint az egyesületek esetében – tudtuk meg Sülyi Pétertől, aki végezetül még arról beszélt, hogy nincsenek területi korlátaik. A LEADER helyi akciócsoport területében gondolkodnak, ezen belül kívánnak részt vállalni a térségfejlesztésben. Munkájuk a közös marketingtevékenységen alapszik, az on-line marketingen van a fő hangsúly. Olyan turisztikai termékcsomagok összeállításán dolgoznak, amelyet szálással, étkezéssel, programokkal és helyi termékkínálattal tudnak kiajánlani. Élni kívánnak a pályázati lehetőségekkel, várják a lehetőségeket. Az Őrség és Vidéke Élmény Klaszter mindenki számára nyitott.

Fórum az idegenforgalomról

Rábavidék - 2013. április 19. 7. szám

Helybéli szállásadókat, vendéglátókat és szolgáltatókat hívtak meg a nemrégiben tartott idegenforgalmi fórumra Őriszentpéteren. Az eseményt az érdekeltek saját maguk szervezték meg, azzal a nem titkolt céllal, hogy valamilyen érdekvédelmi közösséget hozzanak létre mindazok számára, akik a kisvárosban ezzel foglalkoznak. Ennek a szükségességét azért is tartják fontosnak, mert az Őrséggel kapcsolatos különböző internetes felületeken, méltatlanul kevés helyet kapnak az őriszentpéteriek. Az Őrség márkanév egyre jobban cseng. Ezt nagyon sokan igyekeznek kihasználni. Ha ma valaki rákattint egy őrséggel kapcsolatos internetes oldalra, akkor tapasztalhatja ezt. A fórum résztvevői azt szeretnék elérni, hogy legalább a kisváros önkormányzatának honlapján a jövőben csak a helyiek által kínált szolgáltatások kapjanak helyet. Felkérték a tanácskozáson megjelent alpolgármester asszonyt, Rimán Lászlónét, hogy a testület előtt képviselje ügyüket. A jelenlévők arról is döntöttek, hogy egyesületet kellene alakítani a helybéli szállásadók, szolgáltatók és vendéglátók számára, érdekeik közös védelmére. A turisztikai összefogás szükségességéről, és annak lehetőségeiről az elmúlt esztendőben több alkalommal is tartottak tanácskozást Őriszentpéteren és az Őrség több településén. 2012. februárjában, egy Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezet létrehozásáról határoztak az érdekeltek. Már működő menedzsmentek vezetői, menedzserei tartottak akkor előadást, az Őrségből és számos más helyről érkezett szállásadónak, vendéglátónak és szolgáltatónak. Akkor úgy tűnt, elindul valami. Nem sokkal később, márciusban az őriszentpéteri érdekelteket hívták egybe, és ismét a turisztika összefogás volt napirenden. Itt már olyan konkrétumok is elhangzottak, mint az például, hogy a kisváros önkormányzata mennyivel tudná támogatni a létrehozandó szervezetet. Az érdekeltek itt is pozitívan álltak a kezdeményezéshez, egyre többen hangoztatták az összefogás szükségességét. Valahol azonban homok került a gépezetbe. A TDM megalakítása „alvó” állapotba került. A merev feltételrendszer határok és számok közé szorította a szerveződést, amelyet külső tényezők is akadályoztak. Eltelt közel fél év, mikor harmadik nekifutásra aztán egy lazább formában ugyan, sikerült a megalakítani egy szervezetet. Ennek alapjául a Hétrétország és a nyitott porták szolgáltak és a formája a klaszter lett. Ez egy laza szervezeti forma, amely az Őri Alapítvány égisze alatt indult útjára. Ez tehát a története eddig az őrségi turisztikai összefogásnak, melynek szükségességét minden platformon minden résztvevő fontosnak tartott. Talán ezért is mozdultak meg az őriszentpéteriek.

Közös projektek az őrségi turizmus fejlesztéséért

Rábavidék - 2014. április 11. 6. szám.

Nemcsak belül, hanem kívül is mozgalmas az élet mostanában az őriszentpéteri Teleházban. Mesteremberek adják egymásnak a kilincset, három pályázati támogatásból megvalósuló beruházás is folyik jelenleg. Ami közös a projektekben, hogy mindegyik a turizmus fejlesztését szolgálja. Sülyi Péter, az Őri Alapítvány vezetője elmondta, hogy amikor 2012-ben az Őrségi Turisztikai Menedzsment létrehozása meghiúsult, egy új szervezeti formában kellett gondolkodniuk. Ez volt a klaszter, melynek előnye, egyben a hátránya is, hogy egy laza szerveződési forma. Talán ezért is nem robbanásszerű az elterjedése. Önálló, független vállalkozások számára van kitalálva, hogy keressenek olyan területeket, ahol az együttműködés mindenki számára előnyös. Ekkor született meg az Őrség és Vidéke Élmény Klaszter – ŐRVIDÉK megalakításának a gondolata. A klaszter tagjai őrségi turisztikai szolgáltatók, akiknek a célja, hogy a térséget egységesen vigyék piacra, és ott értékesítsék. Ez közös marketing tevékenységgel és belső együttműködéssel valósul meg. A szerveződés lehetőséget teremtett pályázatok benyújtására. A Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program keretein belül elnyert támogatásból az egykori Játékszínnel átellenben lévő régi épület újul meg egy projektnek köszönhetően. A beruházás a kerékpáros turistákat fogja szolgálni. Az épületben kerékpártároló, kerékpár szerviz és 50 kerékpárból álló kölcsönző lesz. A vasparipán érkezőket egy kerékpáros pihenőhely is várja, ahol kinyújthatják megfáradt lábaikat, étkezhetnek, igénybe vehetik a teleház kínálta szolgáltatásokat. Egy másik LEADER-es pályázat benyújtója az ingatlan tulajdonosa, a Kulturist Kft. volt. Ennek eredményeképpen megújul a főépület, és annak hátsó részén kialakítanak egy helyitermék boltot. – Örömteli, hogy húsz év után végre új köntöst kap a régi malomépület – mondta Sülyi Péter, majd azzal folytatta, hogy az Őri Alapítvány által benyújtott pályázatból pedig a látogatóközpontot, kiállítóhelyeket és az információs rendszert korszerűsítik. Egyebek mellett központi fűtés lesz a teleházban. Sajnos a tavalyi télen a hó súlya alatt összeomlott Játékszín felújítása még várat magára. Erre nem sikerült pályázati forrást találni, kérdéses az is, hogy érdemes-e régi formáját visszaállítani, vagy inkább egy új fedett, szabadtéri koncerthelyet kellene építeni. Mindenesetre szükség lenne rá. A pályázatok utófinanszírozásúak – tudtuk meg az alapítvány vezetőjétől, ez okoz némi nehézséget, mivel hitelt kell felvenni a munkálatokhoz, ám összességében megéri, hiszen egy teljesen megújult létesítmény várja majd a látogatókat. Már a pünkösdi Virágzás Napjai rendezvénysorozatra érkezők is szembesülhetnek a változásokkal.