Tanulmány és fórum a fejlesztési lehetőségekről az Őrségben

A történet 2012-es a fotó pedig a szentgotthárdi fürdőben készült. A téma azonban az óta sem került le a napirendről az Őrségben, Őriszentpéteren. Nagyon fontos tanulmányt készítettek az illetékes szakemberek, ám a sorok közt jól olvasható, hogy óva intették az önkormányzatokat egy esetleges termál beruházástól. Befektetőt kell keresni -javasolták. Tény, hogy a turisztikailag amúgy is kiemelt régión nagyot dobna egy kisebb termálfürdő. Akik a természetes vizeket szeretik, azok válogathatnak a hegyhátszentjakabi Vadása, a máriaújfalui Hársas, vagy a zalalövői Borostyán tavak közül. Termálfürdő legközelebb azonban csak Szentgotthárdon és Lentiben van, azokat lehet ajánlani az Őrségbe érkező vendégeknek.

Rábavidék - 2012. május 25. 9. szám

„Őriszentpéter és az Őrség jelenlegi helyzete és fejlesztési lehetőségei” címmel készült tanulmány bemutatására és társadalmi egyeztetésére szerveztek tanácskozást a kisvárosban. A művelődési házban megjelenteket Őr Zoltán, Őriszentpéter polgármestere köszöntötte. Az előzményekkel kapcsolatban megemlítette, hogy már az 1959-es szénhidrogén kutató próbafúrások óta tudják, hogy a térség alatt termálvízkincs található. Ennek kiaknázása, egy esetleges termálfürdő építése az elmúlt évtizedekben többször is szóba került, ám ez az őrségiek álma maradt. Az önkormányzat 2010. és 2014. közötti időszakának térségfejlesztési programjába is csupán a téma előkészítő munkái szerepelnek. Ezért volt örömteli, hogy a Vas Megyéért Egyesület a témában járatos szakemberek bevonásával önzetlen segítséget nyújtott, és elkészített egy tanulmányt a térség fejlesztési elképzeléseiről, beleértve a termálvíz felhasználásának lehetőségeit is. – Az Őrségnek az a titka és kincse, hogy viszonylag ritkán lakott, nagy erdőterületekkel rendelkező, nagyon tiszta levegőjű és nagyon egészséges környezetű térsége hazánknak – a fentieket Kovács Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke mondta megnyitójában, majd szót ejtett a megyei termálfürdők helyzetéről. Tíz ilyen van Vas megyében. A büki és a sárvári kivételével a többiek vagy vegetálnak, vagy az önkormányzatokra nagy terhet róva tudnak csak működni, kettő magánkézben lévő fürdő pedig bezárt. A térségben, beleértve Szlovéniát és Ausztriát is túlkínálat van ilyen szolgáltatásból, ezért nagy fürdőberuházásban nem szabad gondolkodni – mondta végezetül az elnök. Ezt a megállapítást támasztotta alá a fent már említett tanulmány is, melyet prof. dr. Horváth Boldizsár, a Vas Megyéért Egyesület elnöke mutatott be szakértők segítségével. A felkért szakértők munkáját segítette a kisváros építési szabályzata, érvényes rendezési terve, valamint a NYME hallgatóinak 2008-ban készült munkája, amelyben többféle tudományterületet reprezentálva vizsgálták az Őrséget. Elsőként Mayer Ferenc építőmérnök a közlekedési helyzetet elemezte az úthálózat, a vasút és a kerékpárutak tükrében. – Minden közlekedésfejlesztési koncepciónak szolgálnia kell a helyi lehetőségeket, és hozzá kell járulnia a turizmus és az idegenforgalom kibővítéséhez – kezdte mondandóját a szakember. A közúthálózat fejlesztése Szlovénia felé szerepel a közeljövő terveiben. A vasúti összeköttetést a megyeszékhely felé a Körmend – Zalalövő vonal újbóli üzembe helyezése oldaná meg, így a vasút személyforgalom területén kihasználtabbá válna. A régi őrségi vasút töltését kerékpárutak építésére lehetne használni – voltak a legfontosabb megállapítások. Székely Edgár hidrogeológus mérnök a kisváros alatti termálvíz minőségét vizsgálta. Az 1300 méter mélyen lévő 48-55 Celsius fokos víz 800-1500 milligramm ásványanyag tartalommal rendelkezik, amelyet wellness célokra lehet hasznosítani. A meddő szénhidrogén kút helyett az üzembiztosabb új kút fúrását javasolja a szakember, és az így nyert víz többcélú felhasználását javasolja önálló nagy fürdőberuházás helyett. Gácsi József Ákos építész, tervező a termálvíznek a meglévő struktúrába illeszkedő fejlesztésére tesz javaslatot, amely egy komplex rekreációs létesítmény lenne. A vasút melletti terület, valamint a galambszeri „Vendégszél” jöhetne számításba, figyelembe véve e két terület előnyeit és hátrányait. Akár egy új szer is kialakulhatna ennek kapcsán a természeti környezet és az építési örökség fennmaradása mellett. Fontosnak tartaná, hogy legyen a városnak, vagy inkább a térségnek egy főépítésze. A helyi tőke összefogását, vállalkozók bevonását emelte ki hozzászólásában Portschy Tamás, a Vas Megyei Építész Kamara tagja. Elmondta, hogy a turizmus fellendítéséhez egész éven át tartó gazdag programkínálatra is szükség van. A szakértők hozzászólásai után dr. Horváth Boldizsár professzor, az egyesület elnöke külön megköszönte Mayer Ferenc elnökségi tag tevékenységét, aki a tanulmány készítését koordinálta, és összefogta a szakértői bizottság munkáját. A fórumon részt vett Bana Tibor országgyűlési képviselő, aki örömtelinek tartotta, hogy a tanulmányban kitörési pontként szerepelt a kisüzemi, családi mezőgazdasági termelés. Pártjának nemzetstratégiai terve közt szerepel a földkérdés. A képviselő támogatásáról biztosította az őrségieket, és felajánlotta segítségét, majd megköszönte a Vas Megyéért Egyesület és az általa felkért szakemberek önzetlen munkáját. – Nem az első alkalom, hogy az egyesület ilyen tevékenységben aktív szerepet vállal – mondta végezetül Bana Tibor. Őr Zoltán, Őriszentpéter polgármestere is köszönetét fejezte ki az egyesületnek a roppant értékes munkáért, amely sok esetben kijózanító volt, ami nem baj. A pontos iránymutatás tudatában biztosabban, bátrabban és céltudatosabban lehet tervezni.

Szentgotthárdi fürdő

Szentgotthárdi fürdő

Lenti termál