Az Őrségből Erdélyen át haza

Telt házas esemény volt 2014. május 16-án Őriszentpéteren dr. Henics Tamás kutatóorvos, amatőr népzenész, fotográfus zenés kiállítás megnyitója, amely „Az „Erdélyen át haza” címet viselte. A majdnem napra pontosan hét évvel ezelőtti esemény szervezőit köszönet illeti. Kár, hogy folytatása nem volt annak a kezdeményezésnek, hogy kutassuk fel azokat az Őrségből elszármazott embereket, akik valamilyen területen maradandót alkotva öregbítettek régiónk hírnevét. Akik már nem élnek, azoknak emléket kell állítani, az élőkkel pedig fel kell venni a kapcsolatot, újra fűzni a barátságot. Utóbbiak közé tartozik dr. Henics Tamás, aki egykoron az őriszentpéteri iskola padjait koptatta. Két újságcikk is megjelent a Rábavidékben., amelyekben erről olvashattak.

Az Őrségből Erdélyen át haza

Rábavidék - 2014. április 25. 7. szám

Remélhetőleg nagy érdeklődésre számot tartó rendezvény szervezésébe fogtak Őriszentpéteren. Az alapötletet egy rádióműsor adta tudtuk meg az esemény koordinátorától, Vörösné Vadász Gabriella nyugdíjas tanárnőtől. - Az „Arcvonások” című műsorban dr. Henics Tamással a kutatóorvossal, a fotográfussal és népzenésszel készítettek interjút. A riport során az interjú alanya több ízben is nagy szeretettel szólt az Őrségről, azon belül Őriszentpéterről, mint gyermekkorának meghatározó színteréről. Örömmel hallgattam egykori tanítványom, szavait. Nekem ők szomszédjaim voltak, az édesanyja húsz éven át kolléganőm volt az iskolában. A Henics név amúgy jól cseng Őriszentpéteren. Dr. Henics Zoltán, Henics Tamás édesapja 18 éven keresztül agrárszakemberként dolgozott a településen. Mielőtt a kaposvári egyetemre ment tanítani, hosszú évekig volt elnöke az Őrség Termelőszövetkezetnek. Ő írt könyvet a termelőszövetkezet húsz éves történetéről. A szövetkezet tagjai ma is jó szívvel emlékeznek ezekre az időkre. Mivel ezt a rádióműsort még sokan hallgatták, felmerült a gondolat, hogy fel kellene venni a kapcsolatot Tamással és meginvitálni egy baráti találkozóra, beszélgetésre. Mondhatnánk, hogy nyitott kapukat döngettünk, Henics Tamás nemcsak elfogadta a meghívásunkat, hanem egy teljes programot is kínált nekünk, kiállítással, zenével, zenészekkel és táncosokkal, akiket ő hoz magával – mondta a tanárnő. A szervezésbe bekapcsolódott a művelődési ház is, és így május 16-án, pénteken rendezik meg az „Őrségből Erdélyen át haza” című egész estét betöltő programot Őriszentpéteren. Azt est első részében zenés kiállítás megnyitóra kerül sor, ahol Henics Tamás Erdélyben készült néprajzi tárgyú képeit láthatja a közönség. A folytatásban könyvdedikálás, majd táncház lesz. Fellépnek a soproni Fajkusz Banda zenészei és Muszka Ilona és Muszka György kalotaszegi táncosok. Dr. Henics Tamás gyermekkora az Őrségben telt el, ahol meghatározó élmények érték a közösséggel, az ott élők szokásaival, az egymásra utaltsággal, az egymásra figyeléssel, az is örülni tudással kapcsolatban. Általános iskolába Őriszentpéterre járt, korán elhatározta, hogy az orvosi pályát választja, kaposvári gimnáziumi évei után a Pécs orvostudományi Egyetem hallgatója lesz. Az egyetemi évek alatt kapcsolatba kerül a tudományos diákkörös munkával, mely eldönti pályáját, a kutatást választja. Friss diplomásként kerül az Egyesült Államokba. A „tanonc” évek után hazatelepül, ám néhány év után ismét a tengeren túl folytatódnak a kutatások. Innen kerül Bécsbe, amely időközben a kibontakozó biotechnológiai kutatások Közép-Európai centrumává vált. Jelenleg egy Mosonmagyaróváron létesült laboratórium vezetője, amely alapvetően biotechnológiával és új, humán oltóanyagok létrehozásával foglalkozik. A kalandos életút alatt – a gyermekkor meghatározó impulzusainak, illetve a hosszú külhoni éveknek is köszönhetően – egyre mélyebb kapcsolatba kerül saját kultúrájával, a népzenével, a néprajzzal. Szabad idejében erdélyi települések életének, szokásainak, zenéjének fotódokumentálásával foglalkozik. Két könyv szerzője. Az apai ágon horvát gyökerekkel rendelkező kutatóorvos aktív zenész, tagja a bécsi horvát Kolo Slavuj együttesnek. Fogadott falujában, a szigetközi Mecséren már kilenc éve szervezi a régió kiemelkedő népzenei és néptáncos kulturális seregszemléjét, a „Ladikos Fesztivált”. Henics Tamás kutatóorvost az Eppstein-Barr vírus természete épp úgy lázba hozza, mint egy kalotaszegi dallam. Azt vallja, az ő példája a bizonyítja, hogy életünkben, még a 21. században is helye lehet a népművészetnek. A kiállítással, könyvbemutatóval, dedikálással fűszerezett zenés, táncos baráti találkozóra a szervezők ezúton is hívják és várják Henics Tamás osztály és iskolai társait, őrségi barátait, ismerőseit, és mindazokat, akiket érdekel egy, az Őrségből induló kalandos, eseményekkel és élményekkel gazdagon megtűzdelt életút.

Hazatért szülővárosába a kutatóorvos

Rábavidék - 2014. április 25. 7. szám

Régen lehetett látni annyi érdeklődőt az őriszentpéteri művelődési házban, mint május 16-án, amikor dr. Henics Tamás kutatóorvos, amatőr népzenész, fotográfus zenés kiállításmegnyitójára került sor. Az „Erdélyen át haza” címet viselő rendezvény apropója tulajdonképpen egy rádióadás volt, ahol Henics Tamás több ízben is említést tett az Őrségről, Őriszentpéterről, mint gyermekkorának meghatározó színteréről. Ekkor döntöttek úgy a kisvárosban, hogy az elszármazott „gyermeket” meg kellene hívni egy baráti találkozóra. Erről már Vörösné Vadász Gabriella nyugdíjas tanárnő, az este ötletgazdája beszélt bevezetőjében, miután Breszkócs Csilla, az intézmény vezetője üdvözölte a vendégeket. A tanárnő külön kihangsúlyozta, hogy Henics Tamás gyarapítja azoknak a hazajáró, tehetséges őriszentpéterieknek a számát, akikre nagyon büszkék a kisvárosban. A szervezők nevében köszönetet mondott minden támogatónak, akik valamilyen formában hozzájárultak a rendezvény létrejöttéhez, majd arról beszélt, hogy ő több szállal is kötődik a Henics családhoz. Szomszédok voltak annak idején, Tamás a tanítványa, az édesanyja pedig két évtizeden át kolléganője volt az őriszentpéteri iskolában. Az édesapjáról, dr. Henics Zoltánról, a kiváló agrárszakemberről, a termelőszövetkezet egykori elnökéről még ma is nagy tisztelettel beszélnek az Őrségben. Neve fogalommá vált a térségben és nemcsak azért, mert ő írta meg az Őrség termelőszövetkezet 20 éves történetét. A város önkormányzata nevében Rimán Lászlóné alpolgármester mondott köszöntőt és nyitotta meg a fotókiállítást. Az alpolgármester asszony köszöntőjén keresztül megismerhetővé vált a kutatóorvos, a fotográfus és az amatőr népzenész kalandos életútja. Henics Tamás Őriszentpéterről elkerülve Kaposváron érettségizett, majd a pécsi egyetemen szerzett orvosi diplomát. Hamar eldőlt, hogy a klinikai orvoslás helyett a kutatást választja, és ez meg is határozta a jövőjét. Friss diplomásként az Egyesült Államokba kerül, ahová később is visszatér még. 2001-től dolgozik Bécsben a biotechnológiai kutatások közép-európai centrumában. Szabadidejében, évente több alkalommal Erdélyben jár. Kedvenc helyszínei: Kalotaszeg és a Mezőség. E tájegységekben élő magyarság mindennapi életének, szokásainak, zenéjének fotódokumentálásával foglalkozik a kiállítási anyaga is innen való. A falusi világ szeretete, a helyben élők megbecsülése, a régi hagyományok szerint élők megörökítése nála belső indíttatás. Az erdélyi helyszínek gyermekkora Őrségére emlékeztetik. A zártabb közösségben eltöltött idő, valamint apai öröksége nála a vidéki emberek segítése és megbecsülése. Fogadott falujában, a szigetközi Mecséren 10 esztendeje ő szervezi a régió kiemelkedő népzenei és néptáncos seregszemléjét, a Ladikos Fesztivált. Egyetemista korában szippantja be a táncház mozgalom, ennek hatására kezdett el népzenével foglalkozni. Tagja a burgenlandi horvátság zenei-táncos örökségét ápoló Kolo Slavuj együttesnek. – Bármely szegletében is voltam a világnak, mindig is büszke voltam arra, hogy őrségi vagyok – kezdte mondandóját Henics Tamás az alpolgármesteri köszöntőt követően, majd arról beszélt: tisztában van vele, hogy a nagy érdeklődés részben a szüleinek is szól, ám bízik abban, hogy ő is hozzá tud tenni valamit ahhoz, hogy e találkozás mindenki számára emlékezetes maradjon. Külön köszönetét fejezte ki a szervezőknek az önzetlen segítségéért, valamint családjának, hogy támogatták eddigi tevékenységét. – A gyermekkor meghatározó mindenki életében. Az idilli környezetben lévő emberi közösségnek és a tanáraimnak sokat köszönhetek, ők indítottak el az utamon. Az Őrségben tapasztalható volt még az az igazi falusi lét, amelyben nagyon-nagyon jó volt gyermeknek lenni. A gyermekkor adott még mást is, kialakult a hagyományokhoz, a közösségekhez, az örökséghez, az emberi kapcsolatokhoz való viszonyom, amelyet később még Erdélyben is megleltem – folytatta Henics Tamás, majd a fotókról ejtett pár szót. A képek a mezőségi és a kalotaszegi tájakon készültek. Az ott élő emberek életét mutatják be, köztük élve, beállítás nélkül. Így igazán hitelesek az ottani mindennapok történései. A kiállításmegnyitót a soproni Fajkusz banda zenéje színesítette, melynek brácsása Henics Tamás volt. Muszka Ilona és György igazi ornamentikus kalotaszegi, mérai táncokat adtak elő. Róluk tudni kell, hogy jelenleg Győrszentivánon élnek, a népművészet mesterei, és sok száz gyermek köszönheti tánctudását nekik. Henics Tamás két könyv szerzője is. Az „Apák és fiúk” és a „Juhmérés Visában” című kötetek „erdélyi falvak” életét mutatják be, „ahol más értelmet kap az idő, az emberi szó, az ízek, az illatok”. Utóbbi könyvből több tucatot is hozott ajándékba őrségi barátainak, és dedikálta azokat. – Akiknek nem jutott a könyvből, azok a legközelebbi találkozáson kapnak majd, amire nem kell újra 34 évet várni – mondta dr. Henics Tamás, és ígéretet tett arra, hogy hamarosan, már az idei Tökfesztiválra ismét ellátogat gyermekkora kedvelt helyére, az Őrségbe.

Kiállítás megnyitó, a főszervezőkkel dr. Henics Tamás